Egyházi Híradó, 1993 (29. évfolyam, 1-4. szám)
1993-07-01 / 3. szám
-ro^egyhází 4.Oldal 1993 JÚLIUS-AUGUSZTUS-SZEPTEMBER GONDOLATOK A HITOKTATÁSRÓL szereztem azokat az ismereteket, amelyeket később lelkészként is bővítettem. Amikor Tenkére kerültem, a templom harangja megrongált állapotban volt. Bukarestbe vitettem újraönteni a Plumbita öntödébe. Nehezen haladt a munka, többször oda kellett utaznom némi "ösztökélővel", közben volt időm körülnézni. Az új harang, sajnos, némára sikeredett, ezért megkerestem az akkori idők leghíresebb harangöntőjét az aradi Honig Frigyes mérnököt, akitől rengeteget tanultam. így aztán Tenkén, a templom udvarán, megöntöttem életem első harangját. Azóta sok harangot készítettem. De nem csak az öntéssel foglalkozom. Köztudott, hogy nehéz a harangozó! munka, ezért ma már a harangokat villamos motorral szólaltatják meg. Ezeknek a szerkezeteknek a felszerelését is felvállaltam, már az öntés előtt. így jártam be Romániát Bukaresttől Szatmárnémetiig, Felsővisótól Dettáig.- Mi a harangok hangjának a titka?- Elég, ha annyit elárulok, hogy az átmérő és a magasság függvénye. A magas-keskeny harang mély, az alacsony-széles pedig magas hangot ad. Mit kell tudnia a megrendelőnek?- Meg kell adnia a súlyt, a hangmagasságot, és tudnia kell hogy harangot csak régi harangból lehet önteni, tehát biztosítania kell az alapanyagot.- Melyek a legutóbbi munkái?- 1990-ben öntöttem az Eminescu utcai Szent László-menedékház kápolnájának a harangját, így negyvenéves hallgatás után szólalt ott meg újra. Most fejeztem be két másikat, melyek valószínű, az Olaszi temetőben építendő református templomban fognak megszólalni. Szó van a józsefvárosi templom harangjának az elkészítéséről is.- Kire marad a harangöntés titka?- Még nem tudom, de remélem, akad majd rá vállalkozó, mert a harangokra továbbra is szükség lesz. Lejegyezte: SZEGEDI LÁSZLÓ A cikk a nagyváradi "Bihari Napló"-ban jeleni meg ez év májusában. Megvallom öröm és nagyrabecsülés töltött el édesapám iránt, aki keresztyén életünk messzehangzó hírharangját készíti az ezredforduló nemzedékének.. A SZERKESZTŐ A hitoktatás egy állandó vita téma a szülök és az egyház között. Az Anyaországban, az elszakított területeken és az emigrációban menetrendszerűen jelentkezik e kérdés, mert a szekularizálódás minden beígért toleranciája ellenére nem hajlandó betartani az egyensúlyt amelyet az egyházaktól oly szigorúan megkövetel. Az otthoni elmúlt rendszer kíméletlen hadjárata is mély és meghatározó nyomot hagyott a szülői gondolkodásba és nevelési módszerekbe. Ezzel kapcsolatban egy kitűnően megfogalmazott gondolatmentet és érvelést szeretnék közre adni, mely az erdélyi származású Fazekas Sándor, derecskéi lelkipásztortól származik. A szülők egy része idegenkedik a hitoktatás gondolatától. Idegenkedik, mert még mindig kísérti az elmúlt évtizedeket meghatározó kényszerűség megismétlődésének a gondolata. Az ideológia bilincséből szabadulva újabb csapdát gyanít még ott is, ahol csupán lehetőségről van szó. A hitoktatás egy ilyen lehetőség. A személyiségétől megfosztott ember még most is a személyiségébe való beavatkozástól fél. Elege volt belőle. S mert szinte mindenből kiábrándult, bizalom híján a sok rossz után a jót is kétkedve fogadja s mindkettőt egyformán elveti. Helyre kell állítani a bizalmat. A bizalom helyreállítása nyitás és jóvátétel, az előbbi egy átöröklött bezárkózó közösség, az utóbbi pedig egy tervszerűen lejáratott egyház irányában. Ez mindannyiunk közös feladata s ennek most eljött az ideje. Ne idegenkedjenek a szülők az egyházainknál történő hitoktatástól, hiszen az a gyermek lelki és erkölcsi életének egészséges fejlődésében vitathatatlanul sokat jelent. A gyermek számára nem plusz teher, ugyanis az egyházi hitoktatás egy emberibb életforma kialakításában, erkölcsi-lelki értékek felmutatásában és átadásában kíván segítségül lenni. A szülők más része nem óhajt dönteni afelől, hogy hitoktatásban részesítse-e gyermekét vagy nem? Éppen ezért a döntést gyermekére bízza. Bizonyos esetekben valóban jó ha gyermekünkre bízzuk a döntést. De vajon a hitoktatás is olyan eset, amelyben a gyermek illetékes a döntés tekintetében? Ha netán a szülő dönt helyette, csorbát szenved a kiskorú gyermeke egyénisége? Formálja vagy károsítja a gyermek egyéniségét a hitoktatás? Nem vitás! Sok szülő nem is sejti hogy mit fed a hitoktatás. Nem csoda! Az igazi hitoktatás magvetés. Olyan a gyermek, mint a jó termőföld. Amit vetünk bele, azt fogjuk aratni. Ha töviseket vetünk, töviseket aratunk. Ha szelet vetünk, vihart aratunk. Ha megtanítjuk arra, hogy tiszteld atyádat és anyádat, szülői tiszteletet fogunk aratni. Ha arra tanítjuk hogy ne lop, valószínű, hogy nem lesz belőle postarabló. Ezt a munkát fedi a hitoktatás. Nincs még egy olyan káromkodó nemzet a világon, mint a magyar. Ebben is világelsők vagyunk! A célja, hogy másban legyünk világelsők: hitben, istenfélelemben, gyermeki engedelmességben, egymás megértésében és megbecsülésében, szorgalmas és felelősségteljes életvitelben, kölcsönös bizlomban és erőszakmentességben. Azért mondja Jézus: "Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket" - hogy ilyenek lehessünk.
