Egyházi Híradó, 1991 (27. évfolyam, 1-2. szám)
1991-09-01 / 1. szám
-"«^egyházi íhiraddi —~—.—^ 12.Oldal 1991 SZEPT.-OKT. Erről vallott Bertalan Imre az AMRE elnöke amikor megindokolta, miért akartat az Újvilágbeliek, Ravasz Lászlónak emléket állítani: "Mert ő foglalkozott a legtöbbet az utódállamok- és a diaszpóramagyarsággal..." Olyannyira fontosnak érezte ezt a kérdést - mondotta Bertalan Imre , hogy az 1938-as I. világtalálkozón is erről tartott előadást, átélve mindazok gondját, akik vállalták a beolvadás elleni küzdelmet. Hegedűs Lóránt, püspök, a Zsinat elnöke mondotta: "Ravasz László jusson az eszünkbe, ha domborművére tekintünk - felsorolja a nemzeti öntudat ertősítésének útjait: "Első és legfontosabb feltétel a magyarság önismerete, nyelvének, történelmének, egész eddigi műveltségének, etnikai jellemének és etnográfiai mivoltának ismerete." Az ünnepélyes Nyilatkozat néhány mondata ékesen mindent kifejezett: "Mi, az egész világra szétszóródott magyar reformátusok Istennek adunk hálát, hogy több mint fél évszázados szétszórattatásunk után Isten kegyelméből a hit és a szeretet régi egységében találkozhattunk. RAVASZ LÁSZLÓ PÜSPÖK ÜDVÖZLETE A LOS ANGELES-I REF. GYÜLEKEZETHEZ 1964-BEN. Istennek különleges ajándéka, hogy erre a találkozóra 53 év után végre sor kerülhetett. Együttlétünk, és világszövetségbe szerveződésünk beszédes kifejeződése annak, hogy a földkerekségen bárhol elő magyar reformátusok hitük és nyelvük által egyek. A világ számos országában élő magyarságunk tekintetében valljuk a határok spiritualizálásának korszerű eszményét, a határok elválasztotta református népünk akadálytalan hitbeli, nyelvi és kulturális közösségét. Vallást teszünk róla, hogy Isten a történelem ura, hogy a sorsunk, jelenünk és jövőnk az Ő hatalmas és irgalmas kezében van. Hisszük, hogy az Ö akaratából történtek és történnek a keleteurópai változások is, amelyek által az Ő megpróbált népét az elveszíttetés mélységéből kivezette és kivezeti. Új helyzetünkben hitet teszünk amellett, hogy minden erőnkkel szolgálni fogjuk egyházunk és nemzetünk ügyét. Híveinket, egyházunk minden tagját kérjük maradjanak a helyükön, ne hagyják el egyházukat, gyülekezetüket. Ahol élünk és vagyunk: oda állított mindannyiunkat Isten, egymással közös sorsot vállaló, viharok elől nem megfutó, hanem nehéz években is helytálló, hűséges magyar reformátusoknak. Evangéliumi hitvallásként kinyilvánítjuk, hogy bennünket a legnehezebb időkben is a Szentírásra alapozott igehirdetés, a Szentlélek Istennek az evangéliumon át áradó ereje, Jézus Krisztusnak hatalma tartott meg. Vallást teszünk amellett, hogy ezt az Igét soha semmivel felcserélni nem fogjuk, és hozzá mindörökre hűségesek maradunk. Minden törekvésünk az, hogy egyházunkat ez az Ige tegye minőségi egyházzá, nemzetünket ez tartsa meg, s a környező világot ez tegye a szeretet és kölcsönös megértés világává az élő Jézus Krisztus által. Tőle kérünk bocsánatot bűneinkre, Őt kérjük, hogy adjon új erőt. Segítsen bennünket megújulni a személyes elkötelezettségünkben a saját gyülekezetünkhöz való ragaszkodásunkban a magyar református életforma újjáteremtésében. Életünket az Úr hatalmas és irgalmas kezébe tesszük, és hisszük, hogy megőriz és országa művelésében felhasznál minket, mert minden az Öve: a múlt, a jelen, a jövendő, az ország, a hatalom és a dicsőség, mindörökké. Ámen." A találkozóra, melynek fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök volt, mintegy negyven országban élő, 3,500 gyülekezetbe tömörült magyar református jelent meg. A különböző eseményeket két fc helyszínen, Budapesten ét Debrecenben rendezték. Ezenkívü Kecskeméten a magyar református iskolák, Nagykőrösön Pápán Sárospatakon az öregdiákok Cegléden a nők, a Vekeri tónál í cserkészek. Fonyódligeten az ifjúság zenekarok találkozóját rendeztél meg. A tíznapos programú legimpozánsabb eseménye debreceni Nagyerdei Stadionba: tartott ünnepi istentisztelet volt. t mintegy 40,000 résztvevőt Antal József miniszterelnök köszöntötte Kiemelte: a magyarsá összetartásában a reformátu egyháznak óriási érdeme van. Kért
