AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

II. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Bene Sándorné: 16–17. századi protestáns kiadványok az Egyetemi Könyvtárban

16-17. s%á%adiprotestáns kiadványok műveit tartalmazza egykorú gótikus kötésben. Legkorábbi közülük a kilencedik kolligátum, Luther Márton (1483-1546) Von den guten Wercken

xb (A jó cselekedetekről) című műve 1520-ból, amely e reformációs irányzat egyik legsarkalatosabb teológiai tételét, a jó cselekedetek és a hit viszonyát elemzi. A kötet összesen négy Luther-művet tartalmaz, és egy részletet Luther bibliafordításából, a Bölcsesség könyve című ószövetségi apokrifet, ez utóbbi az első kolligátum-tag. A wittenbergi reformáció másik főalakjának. Philipp Melanchthonnak (1497-1560) Vom Abendmal des Herrn

16 című írása is szerepel a kötetben, ebben a szerző az úrvacsoráról elmélkedik, és egyházatyák ezzel kapcsolatos megnyilatkozásait elemzi. (A reformáció történetírói szerint Melanchthon titokban rokonszenvezett a kálvinizmussal, a reformáció két fő irányzatának, a lutheránus és a kálvinista reformációnak a tanai pedig éppen az eukarisztia kérdésében lényegesen eltérnek egymástól.) A kötet ezenkívül még Heinrich Spelt (15/16.sz.), Johann Brentz (1499-1570), Lazar Spengler (1494-1534), Johann Kymeus (1498-1552) és Johann Bugenhagen (1485-1558) egy-egy kisebb teológiai művét tartalmazza, közülük több is az eukarisztia problematikájával foglalkozik. Mind a 11 mű Wittenbergben jelent meg. E kiadványt a 20. század utolsó harmadában vásárolta az Egyetemi Könyvtár, és 1983-ban restauráltatta. A korábbi (16. és 17. századi) bejegyzések cseh tulajdonosokra vallanak, pl. Georgius Lepinus Brisnensis (a könyv címlapján). A másik könyv, amelyet a lutheri reformáció képviseletében állítottunk ki, egy különös összeállítású kolligátum, ún. „szendvicskönyv", amely 3 kiadványt tartalmaz: két katolikus szerző, Wolfgang Cäppelmair (P-1546) és Michael Helding (1506-1561), valamint egy protestáns szerző, Jacob Andreáé (1528-1590) egy-egy művét. Ez utóbbi a második tag a kolligátum-kötetben, így két katolikus mű közé van kötve, címlap nélkül. Bibliográfia segítségével megállapítható, hogy e kiadvány Jakob Andreáé halotti prédikációja

17 Hans Ungnad Freiherr zu Sonneck (14931564) evangélikus főúr temetésén, amely 1565-ben jelent meg, Tübingenben, a szerző akkori működési helyén. Jakob Andreáé, a tübingeni egyetem teológiaprofesszora a délnémet reformáció szervezője és egyik vezetője volt, aid a lutheránus egyház egységének megteremtéséért küzdött, különösen annak a kálvinista tanoktól való világos elhatárolódásáért. Hans Ungnad sonneggi báró Ausztria délszláv lakossága között tevékenykedett a reformáció ügyéért, majd az ellenreformáció erősödése miatt elhagyta hazáját, és Ulrich württembergi herceg szolgálatába lépett, aki neki Urach városa mellett egy kis birtokot adományozott. Itt Primus Truberral, Krajna reformátorával együtt egy kis nyomdát alapított, főleg délszláv (illír és szlovén) könyvek kiadására. (Sajnos e kiadványokból kevés példány maradt fenn, mert később nagyrészt máglyára kerültek, eretnek művekként.) 15 LUTHER, Martin, Von den guten Wercken, Wittenberg, 1520. 16 MELANCHTHON, Philipp, Vom Abendmal des Herrn, Wittemberg, 1532. 17 ANDREÁÉ), Jakob, Ein christliche Leichpredig bey der Begrebnuss des mlgebornen Herrn Herrn Hansen Ungnaden, Freyherrn %u Sonneck ... auf den Sontag Trinitatis anno 1565. gehalten, Tübingen, 1565. 153