AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

II. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Földváry Miklós István: A középkori Magyarország ordináriuskönyvei

Földváry Miklós István előtti könyvkultúra egyes szokásaitól valóban eltér és a kevert szerkezet logikájához kötődik, ekkorra a mise- és zsolozsmáskönyvekben általánosnak számít

112 Előfordulnak viszont további kereszteződések is a két szakasz között. A szanktorále másutt temporáléhoz rendelt, megfelelő egységeit Egerben is általános rubrika vezeti be,

113 a temporale pedig gyakran utal olyan, csak a második részben következő adatokra, amelyek logikusan szerepelhetnének az utalás közveden folytatásaként.

114 A verzikulusok leírása nyilvánvaló toldalék, amely viszont nem a teljes könyv, hanem annak első része után következik, miközben a szanktorálét nem követi hasonlóan szerveden elem. A betoldás helye vagy úgy értelmezhető, hogy a kéziratos minta esetleges két kötete közül az elsőnek a végén maradtak fölhasználható oldalak, vagy a szöveghagyomány egyik szakaszában kell föltételeznünk egy kevert szerkezetű őst, amelynek valóban függeléke volt a verzikulusok sorozata. Az egyik redakció azután átszerkesztette volna a fejezetbeosztást, és így illesztette volna a csak temporalis vagy kommúnis tételeket tartalmazó jegyzéket az első rész végére. A viszonylag kései, de az egész szerkezetet érintő átdolgozást teszi valószínűvé az is, hogy a Boldogságos Szűz időszakos hórái a függelékben szerepelnek (ez csak a kései, főleg a nyomtatott szerkönyvekben szokásos), és hogy az Egri ordinárius jóval kevesebb toldalékos itemet tartalmaz, mint esztergomi rokona. Ezek alapján úgy gondolom, hogy az Egri ordinárius nem közvetlenül a kinyomtatás előtt, hanem a káptalani döntések ideje szerint valamivel korábban nemcsak tisztázáson, hanem teljes átdolgozáson esett át. Az átdolgozás nem a kinyomtatás előkészítését szolgálta: ezt jelzi, hogy maga a nyomtatvány gondatlanabb kiállítású és jóval több betűhibát tartalmaz, mint az Esztergomi 112 A legkorábbi gregorián szerkönyvek (így pl. MOHLBERG, Kunibert, BAUMSTARK, Anton, Die älteste erreichbare Gestalt des Liber sacramentorum anni circuit der römischen Kirche (Cod. Pad. D 47, fol. 1V-10&), Münster Westfalen, 1927 (Liturgiewissenschaftliche Quellen und Forschungen, 11-12); LlRTZMANN, Hans, Das Sacramentarium Gregorianum nach dem Aachener Urexemplar, Münster Westfalen, 1921 (Liturgiewissenschaftliche Quellen und Forschungen, 3), DESHUSSES, Jean, Le sacramentaire grégorien. Ses principales formes d'apré

s les plus andern manuscrits, I—III. Fnbourg 1971-1982 (Spicilegium Friburgense, 16, 24, 28), PRG) mindnyájan kevert szerkezetűek és karácsony vigíliájával kezdődnek. A kevert szerkezet megtartása és az adventnek a könyv elejére helyezése vezethetett a Szent András böjtjével kezdődő szerkezethez, de ez a középkori misekönyvek után a Missale ill. Breviárium Romanum első kiadásában és újkori utódaikban is megmaradt. A XIII-XV. századi két egységből álló ordináriuskönyvekben ez a szerkesztés szintén ismert, de a szerkönyvekhez képest jóval kevésbé általános. 113 OAgr91-92: „Nota, de festivitatibus post octavas Epiphaniae usque Omnis terra ... post Omnis terra usque festum Purifícationis Mariae", OAgr 100: „Nota, de Sanctis tempore paschali", OAgr 104: „Nota, de Sanctis post festum sanctae Trinitatis". Noha a húsvét időpontjának megfelelően változhat, hogy egyes szentek ünnepei a nagyböjti, a húsvéti vagy a Szentháromság utáni időbe esnek-e, mind az OAgr-b

еп, mind az Ostr-ben (a csak az utóbbiban szereplő Tiborc és Valerián ünnepét nem tekintve) Adalbert nyitja a húsvéti idő, Orbán a Szentháromság utáni idő szentjeinek sorozatát. 114 Ti. a szentek ünneplésének módjára vonatkozó általános szabályokkal, amelyek a temporá

lis időszakok határain olvashatók. 66