AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

IV. Tudomány- és egyetemtörténet - Székely György: Felsőfokú művelődés Magyarországon a XII–XIII. században

Felsőfokú művelődés Magyarországon Káptalani iskola működött Nyitrán, mint püspöki székhelyen a XII—XIII. században. Itt már 1111-ben oklevélben igazolható Vilmos grammaticus tevékenysége. Később, amikor már munkamegosztás alakult ki a kanonoki testületben és egyes oktatási tevékenységekre helyetteseket bíztak meg, az olvasókanonok helyett sublector lett az iskola vezető tanára, először éppen Nyitrán tűnik fel 1265ben.

4 Kétségkívül jelentékeny szerepet vívott ki magának a veszprémi káptalan iskolája, amely a XII-XIII. században folytonosan működött. Egyik fontos tárgya volt az egyházi énekek tanítása, aminek megbecsülését jelentette, hogy a XII. század végétől új, javadalmas státuszban szerepelnek ennek tanárai. Az éneklőkanonok, a cantor e néven először a veszprémi káptalanban tűnik fel 1181ben, ami megfelelt a zsinati határozatoknak. A XIII. századi fejlődést megtörték a politikai zavarok hatalmaskodásai. Ennek volt szomorú mozzanata a veszprémi egyház feldúlása Csák Péter nádor által, aminek során számos oklevél is elveszett. A helyreállítás, pótlás 1276-tól 1342-ig tartott, húzódott. Ebből tudunk az utóbb már főiskolának tekintett intézmény feldúlásáról, amit Kun László király már 1276ban helyre akart állítani és ezt valamelyest támogatta is. Az oklevélben az uralkodó kiemeli, hogy az iskolában főleg az ország jogainak megőrzését szolgáló jogtudomány művelése folyt, sőt a párizsi iskolákhoz hasonlítja azt, mint ahol az artes liberales-t tanulmányozták. A helyreállítás célja a virágzó oktatás felújítása, az igazság és az Isten dicsérete (tehát a jog és a vallás tudományos művelése). Csakhogy ehhez a valóságban nagyon kevés volt a somogyi királyi ispánság Fok faluja vámjának, a veszprémi székesegyház részére való átengedése. A káptalan nagy könyvtárának veszteségét sem lehetett egykönnyen pótolni. így a káptalani iskola aligha fejlődhetett a stúdium generale szintjére. Emellett a püspök és káptalan csak egyik célja volt ez, energiájukat lekötötte a királynéi koszorúzás és királynéi kancellár szerep visszanyerése (1276), a Kál-völgyi és segesdi elvett birtokok visszanyerése (1276, 1314).

5 Témánk szempontjából két okból is fontos a magyar Anonymus, P. mester: a peregrináció és a történeti-jogi szemlélet oldaláról. A történetírók nagy többsége szerint III. Béla jegyzője volt, akinek uralkodása idején a magyar-francia kapcsolatok sokoldalúan fejlődtek. De a P. szigla feloldásai kísérlete - ha csak nem Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár: Ms. II. 3. kódex és Ms. III. 184. kódex; A magyar irodalom története 1600-ig szerk. KLANICZAY Tibor, Bp., 1964, 48.; MÉSZÁROS István, Az iskola ügy története Magyarországon 996-1777 köpött, Bp., 1981, 44-46, 48, 51, 56-57. o.; MÉSZÁROS István, Középszintű iskoláink... i. m. (1. jegyz.), 19, 184, 354.; HAJNAL István, IV.Béla király kancelláriájáról, Turul, 1914, 14—15. o.; Esztergomi Főkáptalani Levéltár: 19-18. számú oklevél; MEZEY László, Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Arpád-kor végén, Bp., 1955, 85. 4 BÉKEFI Rémig, A káptalani iskolák története... i. m. (1. jegyz.), 126.; MÉSZÁROS István, Az iskolaügy története... i. m. (3. jegyz.), 57. 5 MÉSZÁROS István, Középszintű iskoláink... i. m. (1. jegyz.), 19, 274, 354.; MÉSZÁROS István, Aziskolaügy története... i. m. (3. jegyz.), 55-56. o.;KUMOROVITZ L.Bernát, Veszprémiregeszták (1301-1387), Bp., 1953, 69, 362. szám; Veszprémi Káptalani Magánlevéltár: 1276. Fok. 2. sz. oklevél, Veszprémi Püspöki Levéltár: 1276. Ep. Ius coronandi regináé 2. sz. oklevél. 287