AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)
II. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Knapp Éva: A történeti gyűjtőkörök funkcionális változatai. Hatáskör – gyarapítás – együttműködés
Л történeti gyűjtőkörök funkcionális változatai II . AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR GYŰJTEMÉNYÉBŐL Knapp Éva A TÖRTÉNETI GYŰJTŐKÖRÖK FUNKCIONÁLIS VÁLTOZATAI. HATÁSKÖR - GYARAPÍTÁS - EGYÜTTMŰKÖDÉS A hosszabb ideje tudományos közgyűjteményekben (= könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum) tevékenykedő munkatársak kivétel nélkül találkoztak azzal a közismert problémával, hogy milyen típusú tartalmi átfedések jellemzik a jelentősebb mennyiségű kéziratos állományrészt őrző „speciális részlegek"-et, közismert könyvtári nevükön a kézirat- és ritkaságtári állományokat, továbbá a múzeumi adattárakat és a levéltárak nem jogbiztosító iratanyagot tároló részlegeit. 1 Ebben a megközelítésben kísérletet teszek a címben jelzett tematika történeti gyökereket is folyamatosan figyelembe vevő megközelítésére. Rövid problémafelvetés után először a történeti gyűjtőkörök funkcionális változatait tekintem át, majd a tárgyalt speciális részlegek hatásköri problémáival és az állománygyarapítással, végül az együttműködés lehetőségeivel foglalkozom. Problémafelvetés Az országos és tudományos gyűjtőkörű könyvtárak, múzeumok és levéltárak rokon intézmények. Falaik között több hasonló jellegű kéziratos anyagot őrző részleg található, közismerten hasonló feladatkörrel (gyűjtés, feltárás, megőrzés, használat). Ugyanakkor a különféle nagyságrendű, eltérő történetű és hatáskörű gyűjtemények között folyamatosan érvényesül bizonyos összemérhetetlenség: alapvetően más a különböző történelmi és társadalmi feltételek következtében létrejött alapgyűjtemények összetétele, más ezek ismertsége és elismertsége. Jelenkori lehetőségeik ugyancsak különböznek egymástól, miközben folyamatosan eltérő, napi kihívásoknak kell eleget tenniük. A közgyűjtemények eltérő típusaiban, az eltérő közgyűjteményi szakterületeken érvényesülő funkcionális szemlélet miatt másféle a viszonyulás az iratokhoz. Több szempontból leegyszerűsítve elmondható, hogy a könyvtári kézirattárakban őrzött anyagot elsősorban önálló dokumentumként kezeljük, s igyekszünk bibliográfiai egységenként feltárni. A múzeumi adattárak iratanyaga - ha esetenként áttételesen is - műtárgyakhoz vagy műtárgyként kezelt régészeti leletekhez kapcsolódik. Ugyanakkor a múzeumokban őrzött iratok egy része, például egy oklevél vagy 1 Előadásként elhangzott a „Közgyűjtemények speciális részlegei. Együttműködés, átfedés, tájékoztatás. 2005 november 14—15." című konferencián a budapesti Egyetemi Könyvtárban. 27
