AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)
IV. Művészetttörténet - Knapp Éva: A Szent István-ikonográfia megújítási kísérletei a XVII–XVIII. századi sokszorosított grafikában
A Szent István ikonográfia megújítási kísérletei Lipót császár legitimációs képeként értelmezhető Melczer János 1665-ös kassai tézislapja is. ~ A lap keretén a magyar királyelődök a Mausoleumnak megfelelő beállításban, kartusokban kaptak helyet. Közöttük az első Szent István. A lap középképén Lipót császár jelenik meg, feje fölött felhőkön azok a Habsburg-házból származó uralkodó ősei sorakoznak, akik magyar királyként is uralkodtak. Az ősök kompozicionális elhelyezése a jogfolytonosság bemutatásán kívül árnyaltan utal a történeti és a vér szerinti ősök különbségére. III. Károly legitimációs képe díszített egy 1720-ban megjelent liber gradualis-t, s ugyanezt a rézmetszetet másodlagosan, feliratát átalakítva, címlapelőzékként felhasználták Turóczi László Magyarország történetéről írott munkájában (1729). 83 A sasokkal díszített trónon ülő uralkodó előtt két puttó egy-egy pajzsot tart, az egyiken Magyarország címere, a másikon a Patrona Hungáriáé. Az uralkodóképet nagyméretű babérkoszorú övezi, levelein egy-egy magyar király feliratos mellképével. A koszorú felső részén, Károly feje fölött a három magyar szent királyt dicsfénnyel különítették el a többi uralkodóelődtől. A magyar királyok a szokástól eltérően itt István, László és Salamon, azaz olyan uralkodók, akik gyakorolták is a királyi hatalmat. A három alak és az alattuk trónoló király fölött két angyal tartja a párnára helyezett uralkodói jelvényeket és a Szent Koronát. A babérkoszorú alatt Magyarország és tartományainak címerei egészítik ki az ábrázolást. A legitimáció gondolata szorosan kapcsolódik Esterházy Pál személyiségéhez is. A gondolat még csak látensen jelentkezik Tarnóczy István Idea coronata című, Esterházy támogatásával 1680-ban megjelent munkájának metszett címlapján. 84 A trónon ülő Szent István előtt az „Arte et Marté" feliratú, Magyarország címerével díszített pajzsot tartó páncélos vitéz Marsot jelképezi, a „Virtute et Sanguine" mottóval és Esterházy címerével ellátott pajzsot tartó Minerva pedig föltehetően a könyv mecénására utal. A legitimáció gondolatát Minerva Szent István felé mutató mozdulata jelzi. Egy évvel később, 1681-ben jelent meg Csete István Duodecim Stephani heroes Ungariae című munkája. 5 Ennek címlapelőzékén a könyvet mecénáló új nádor, Esterházy Pál mellszobra előtt hat, címerükkel együtt ábrázolt nagyszombati diák hódol. Esterházy 82 RÓZSA: i. m. (39. jegyzet). - 73, 123. kép. MTKcs 2587; TURÓCZI, Ladislaus: Ungaria suis cum Regibus compendio. Tyrnaviae, 1729. 84 TARNÓCZY: i. m. (58. jegyzet). 85 [CSETE]: i. m. (59. jegyzet). 319
