AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

IV. Művészetttörténet - Knapp Éva: A Szent István-ikonográfia megújítási kísérletei a XVII–XVIII. századi sokszorosított grafikában

Knapp Eva ítélkező, törvényhozó, baldachin alatt trónszéken ülő, kísérettel körülvett István templomos tájba illesztett képe. A felirat nem konkretizálja a jelenetet, mindössze arról tudósít, hogy István a magyarok első királya és apostola, aki Szűz Máriának ajánlotta országát, Rómában, Jeruzsálemben, Konstantinápolyban és másutt templomot és kolostort alapított, s 1034-ben [!] halt meg. Egy, a XVIII. század elejére datált augsburgi kalendáriumszentképsorozat két, Szent Adalbertet, illetve Szent Gellértet ábrázoló lapján a keresztény hittel ismerkedő, azt befogadó, középkorú, tetterős uralkodóként ábrázolták Istvánt, aki mindkét metszeten egyenrangú társa az ovális keretben bemutatott főalaknak. Az egyiken Adalbert tanítja Istvánt és kíséretét a keresztény hit tételeire. A másikon Gellért arra ösztönzi a királyt, hogy tisztelje a kettejük fölött ábrázolt Szűz Máriát és ajánlja neki országát. A lapokon ezenkívül két-két további eseményt ábrázoltak Adalbert és Gellért életéből mellékjelenetként. Ezek közül az egyik István megkeresztelését mutatja be.

54 Két további kompozíción egy-egy új, a hagyományból ismeretlen ábrázolási keretben tűnik fel István alakja. A Mors ex vita címmel 1723ban Mainzban kiadott, ars moriendivé szerkesztett kalendáriumszentképsorozat Heinrich Jonas Ostertag által rézbe metszett egyik lapján a római zarándokok öltözetében látjuk mint hitvallót. (4. kép) Idősebb, félig kopasz, ugyanakkor határozottságot és erőt sugárzó alakként mutatták be.

55 Egy 1800 körűire datált, Rómában készült szentképsorozat egyik lapja a beteget gyógyító Istvánt jeleníti meg.

56 A felsorolt lapok Szent István aktív közéleti tevékenységét, különféle példa értékű cselekedeteit mutatják be, s ezzel ösztönöznek az ország területi függetlenségének és a régi magyar virtusnak a visszaállítására, valamint a katolikus hit megvédésére. Az erőteljes, harcos Szent István-típus aktuálissá válását az 1660-as évektől több lapon jelzik az attribútumok. Melczer János 1665-ös kassai tézislapjának keretén a magyar királyok, így Szent István kartusba foglalt - a Nádasdyféle Mausoleum metszetei nyomán készített - mellképét hadi trófeák övezik. Ugyanitt Szent István és Szent László kivételével a magyar királyportrék alatt az ország egykori tartományainak címerei láthatók.

57 SCHREIBER: i. m. (2. jegyzet) 55 Mors ex vita sive Mors sancta ex vita Sanctorum [...]. - Moguntiae, 1723, Bd. 1.2. p. 2. Septembris. 56 SZILÁRDFY Zoltán: A magánáhítat szentképei. II. 19-20. század. - Szeged, 1997. -p. 441. szám. 57 RÓZSA: i. m. (39. jegyzet), -p. 73, 123. kép. 310