AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Németh András: Az Egyetemi Könyvtár Cod. Lat. 20. kódexének új vizsgálata és a benne szereplő Phalarisz-levél fordítása

Németh András műnek első latin fordítását ő készítette el, akárcsak e levél-fordítás esetében.

40 E müveket itáliai hatalmasságoknak, mecénásainak címezte, ajánlásai közül az egyik Sabbadini kiadásában is hozzáférhető. Tommaso Fregoso, akinek levelünket ajánlották, 1415-1421 és 1436-1442 között genovai dózse volt. Két uralkodása között tizenöt évet száműzetésben töltött, eközben kétszer sikertelenül próbálkozott a hatalom visszaszerzésével. Második uralkodása után tizenegy évet élt száműzetésben egészen haláláig. Tudjuk, hogy az antik kultúra kedvelője Sforza dues de Milan au XV

е siécle. - Paris, 1955. {Publications de l'Institut de Recherche et d'Histoire des Textes, V.). Ebből is felmérhetjük e könyvtár gazdaságát, melyet a görög kódexek rendkívül nagy aránya is emelt. Giovanni Aurispa a Phalarisz-levelek közül csak ezt fordította le, ezen kívül fordított Lukianosztól és Kassziosz Dióntói a római Battista Capodiferronak 1425-ben, Hippokratész leveleit Niccolö d'Estének 1430 körül, szintén Lukianosztól Leonello d'Estének 1429-1430 körül, Plutarkhosztól Timóleon életrajzát Giordano Orsini bíborosnak, szintén Plutarkhosztól Tomasso Parentucellinek, a későbbi V. Miklós pápának 1440 körül, Plutarkhosz egy másik müvét Niccolö Specialénak 1443 körül, Hieroklésztől 1441-1454 között V. Miklós pápának. Ezek ránk is maradtak. Több fordítása elveszett: Pszeudo-Hérodotosz „Vita НотегГ című munkáját 1437-ben fordította le. 1444-ben Alfonz királynak megígéri Ailianosz ,JDe instruendis aciebus" című munkájának fordítását, Xenophón Kyropaideiáját és OikonomikoszáX is lefordította, sőt Archimédészhez is hozzálátott. SABBADINI: i. m. (36. jegyzet). - p. 174-177. Erre a következtetésre jutunk, ha megvizsgáljuk más kortárs Phalarisz-levél fordítás megszületését. Egy-egy levél fordítására az Aurispa-fordításon kívül még a következő példákat találjuk. Az 57. levél fordítását Rinucius, egy itáliai humanista egy Pythagoras-, egy Lysislevél kíséretében N. capuai kardinálisnak címezte még 1443 előtt. A prefáció kiadása: LOCKWOOD, Dean P.: De Rinutio Aretino Graecarum litteraram interprete. In: Harvard Studies in Classical Philology, 24. évf, 1913. - p.: 50-109, itt: 60-61. Kéziratai: Berlin; Staatsbibliothek Preußischer Kulturbesitz, Lat. qu. 558. - f. 204

v

. In: KRISTELLER III. - p. 490-491. Cambridge; University Library, Add. 6188. 130132

v

. In: KRISTELLER IV. - p. 10. Oxford; Balliol College, 131. mbr. - f. 108M09. In: KRISTELLER IV. - p. 244. Madrid; Biblioteca de la Universidad Central (jelenleg:) Archivo Histórico Universitario, Universidad Complutense de Madrid, cod. 129. cart, (és mbr.). - f. 48

v

. In: KRISTELLER IV. - p. 587-588. Vaticanus 305. f. 98

r-99

r

. In: LOCKWOOD: i. m. - p. 57-61. Több levelet is lefordított egy ismeretlen szerző. Egyetlen kézirata: Belluno; Biblioteca Civica, 430. cart. misc. XV. - f. 41-106. Epistolae Phalardis görög jegyzetekkel és javításokkal, inc. Phalaris Alciboo. Policletus Messenensis quem accusas, des. (Demaratusnak szóló levél) a tyranno tunc punitos esse. 106. Abaris Phalaridi, inc. Demonstrasti naturam. „Traductiones Urhani in fabulas Esopi ex epistolis Phalaridis de verbo ad verbum." Mazzatinti az Aisopos-, Phalaris- és Isocrates-fordításokat mind Urbánus Bolzaniusnak tulajdonítja. In: KRISTELLER II. - p. 494. SABBADINI: i. m. (36. jegyzet). - p. 177 -178. 76