AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Németh András: Az Egyetemi Könyvtár Cod. Lat. 20. kódexének új vizsgálata és a benne szereplő Phalarisz-levél fordítása

Németh András kék és vörös tüskés lombozatok ágaznak ki; a hat nagy kezdő domború arany miniatűrt képez gyönyörű arabeszkes ékítéssel, a kisebb kezdők fényes aranyból valók s csinos tollrajzokkal vannak díszítve. Ezeken kívül színes kezdők is jönnek elő, hasonló tollrajz díszítéssel. " Más ikonográfiái leírást nem találtam, egy művészettörténész szakértő bizonyára pontosan meg tudná határozni a kódex elkészítésének és az első kéz általi lejegyzésnek a helyét, idejét a 14. század első felén belül. A kódex tulajdonosát - a címer alapján - a Castellini-család római ágánál kell keresnünk. A Cod. Lat. 24. számú kódexben található azonos címer valószínűvé teszi, hogy a 15. század első felében (a Cod. Lat. 24. kódex paleográfiai alapú datálása miatt) mindkét kódex még a címerekből kikövetkeztetett család tulajdonában volt, utána pedig közös volt a sorsuk, és ismeretlen úton valamikor együtt kerültek Konstantinápolyba. III. 3. A KÓDEX TERJEDELME A kézirat jelenlegi állapotának vizsgálata mellett felhasználtam Anton Dethier leírását is, amely az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található Rómer Flóris akadémikus hagyatékában:

27 „700. feuilles parchemin quatro (18x26 centim) de Cicerón fal 25 officiorum lib I-III. fol 68 lib de somnio Scipionis fol 92 -94 blanc puis 2 feuilles écrites, 96-99. blanc, fol 98. Epistola beatissimi Bernardi de vita domestica, fol 100 aleris Demoteli salutem. " E leírás annyira eltér a kódex jelenlegi állapotától, hogy az egyszerűség kedvéért korábban figyelembe sem vették. A legszembeötlőbb ellentmondást mindjárt a kódex terjedelme jelenti: ez Dethier leírásában 100 levél, ma mindössze 89. A kutatók korábbi magatartásával szemben nem tekintem kidobandónak Dethier jegyzékét. Bizonyára van benne tévedés, CSONTOSI: i. m. (13. jegyzet). - p. 195. OSZK Fol. Hung. I. 1110. 160. A francia könyvtáros leírásából csak a használhatónak vélt részeket adták ki, tehát nem az egész listát. HENSZLMAN Imre: A Sztambuli Szeraiban európaiak által látott nyugati nyelven írt codexek. In: Magyar Könyvszemle, 2. évf., 1877. - p.: 153-157. A kódexnek Dethier a No Cicerón 14 jelzetet adta. 70