AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

IV. Művészetttörténet - Papp Júlia: Atla Hungaricus. Magyarországi vár- és városábrázolások Bernhard Paul Moll 18. századi térképkatalógusában

Atlas Hungaricus Magyarországi várak és városok ábrázolásainak felsorolásával az Ungrisches Magazinban közölt sorozatban az általános térképek ismertetése után, a II. kötet IV. fejezetében találkozunk először.

2 A „Specialkarten von den ungrischen Komitatern und Distrikten" című részben Moll ABC-rendben ismerteti a vármegyéket, s ezeken belül sorolja fel a városokról készült térképeket, alaprajzokat és ábrázolásokat. Először többnyire a vármegyéket bemutató térképeket közli a térképkatalógushoz tartozó folyamatos arab számozással, s ezek után „Hieher gehören auch" felirattal városonként újra kezdődő arab számozással a városábrázolásokat. A helységek többségéről csak egy-két látképet vagy alaprajzot említett, a nagyobb városokról ugyanakkor, illetve azokról, melyek hadászati jelentőséggel bírtak - mint a 2. számú függelék mutatja - jóval többet. A legtöbb ábrázolást Belgrádról gyűjtötte össze: a III. kötet I. fejezetében (Theatrum belli, von den in den Jahren 1716, 1717, 1737 bis 1739 mit den Türken in Ungern geführtem Kriege) közölt három látképen kívül a török harcokban évszázadokon keresztül fontos szerepet játszó városról a VII. fejezetben (Das Königreich Serwien) „Triste rudus Beigradi", azaz Belgrád szomorú romjai cím alatt 28 térképet, alaprajzot és 17 látképet sorolt fel." Bár Moll a képek forrásának pontos bibliográfiai adatait a felsorolásokban ritkán adja meg, a forráshelyek - mint azt az 1. számú függelék mutatja teljes mértékben azonosíthatók. Moll kéziratának közlése az Ungrisches Magazinban Szerbiával fejeződik be. A IV. kötet szövege már nem jelent meg, ahogy az a Kéler által ígért kiegészítés sem, mely a térképekből és városábrázolásokról általa összegyűjtött több mint 300 új tételt és Moll életrajzát tartalmazta volna. Mivel Moll eredeti kéziratának teljes szövege, illetve az arról készült másolat fennmaradt, a művészettörténeti kutatás számára legsajnálatosabb Kéler Gottfried jelentékenynek tűnő veduta-listája közreadásának elmaradása.

30 "'UM, 1782p.: 90-110. 28 UM, 1783p.: 464-^67. '

9 UM, 1787- p.: 115-117. A Belgrád iránti kiemelt topográfiai érdeklődés - mely minden bizonnyal a városnak a török harcokban játszott kulcsszerepével magyarázható - majd Bubics Zsigmondnál is jelentkezik, aki a városról 87 térképet, alaprajzot és ábrázolást ismertetett. BUBICS: i. m. (4. jegyzet) - p.: 82-91. Bár az OSZK Kézirattárában Godofredi Kéleri Auctariam Atlantis Hungarici. Ad VolUM, I. Sectionem lmam. (145-172) című, Fol. Lat. 65. jelzetű kéziratban ("Ad Vol. IV. Sectionem VIII. Urbes, Fortalitia et castella adumbrata" (172.) Kéler csak 2-3 tételt említ, elképzelhető hogy ez a rész kapcsolódott a Mol^katalógushoz, hiszen beosztása (IV. kötet VIII. fejezet) és címe - mint látni fogjuk - megegyezik azzal. Az OSZK 333