AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)
III. Irodalomtörténet, irodalomelmélet - Jakab Judit: Emlékezet- és identitáselméletek – kánon nélkül
Emlékezet- és identitáselméletek - kánon nélkül fordítanak a különböző emlékezetek egymással való szembeállítására, a múlt politikai eszközként való fölhasználására. 5 A francia történetírásban az 1960-as évek óta uralkodó mentalitástörténet keretein belül követik nyomon az emlékezet problematikáját. Michel Foucault archeológiafelfogása filozófiai alapvetést nyújt a hagyományok deszakralizációjához. A történészek, például Philippe Ariés és Maurice Agulhon a megemlékezés gyakorlatának történetét kezdték el tanulmányozni, melyet a politikai hatalom mechanizmusának tekintettek, és ezzel a történetírásban az ideológiáról a képi megjelenítésre, illetve a jelentésről a manipulációra terelték a figyelmet. Hobsbawm sokat idézett The Invention of Tradition (1983) című műve mérföldkőnek számított a deszakralizáció folyamatában, mivel a hagyományokat a politikai hatalom biztosítására szolgáló mesterséges képződményekként írta le. Pierre Nora kísérletét {Les Lieux de memoire; 1992) pedig arra, hogy dokumentálja a francia társadalom összes emlékhelyét, e hagyomány megkoronázásának tartják a francia történetírásban. Nora abból indul ki, hogy míg a premodern társadalmak élték, „belakták" a múltat, „a kortárs társadalmak elválasztották az emlékezetet a társadalmi reprodukció folytonosságától; az emlékezet ma már csak explicit jeleken múlik, nem hallgatólagos jelentéseken. Manapság az emlékezetet a tapasztalás egyik módjának tekintjük; nincs más lehetőségünk, mint kitalálni és és megjeleníteni azt, amit többé nem tudunk spontán módon megtapasztalni." Ezért állítja szembe Nora az emlékezet kortárs helyeit a régen volt „m//iew"-vel. A KOLLEKTÍV EMLÉKEZET ALAPKUTATÁSA Az emlékezet tárgyalását általában három határterülettől való elhatárolódás jellemzi a kortárs diskurzusban: elhatárolódás a filozófia, a pszichológia és a történetírás területeitől. Mint már utaltunk arra, a téma fogalmi alapjainak tárgyalása a legteljesebben Halbwachs műveiben jelenik meg, aki e hármas elhatárolódás alapjait is megvetette. 5 SCHWARTZ, Barry: Introduction: the expanding past. Qualitative Sociolology, 1996. 9(3),-p.: 272-282. 'OLICK, Jeffrey K. - ROBBINS, Joyce: A társadalmi emlékezet tanulmányozása: a „kollektív emlékezettől" a mnemonikus gyakorlat történeti szociológiai vizsgálatáig /Ford. Kulcsár Dalma. Replika, 1999. 37. sz., - p.: 30. 253
