AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

II. Egyetemi- és felsőoktatástörténet - Sipos Anna Magdolna: Változó határok, rehabilitált tanítóképzők (Az 1938 és 1941 között Magyarországhoz visszatért területek tanítóképzőinek könyvtárai)

Sipos Anna Magdolna az első bécsi döntést követően azonnal bevonult a magyar honvédség, a Kárpátalját, valamint a déli területeket pedig a honvédség foglalta vissza, így a magyar rendfenntartás az első perctől kezdődően biztosított volt. Ennek ellenére ezeken a terülteken is megtörtént, hogy a régi államhatalom szinte teljesen kiürítette az épületet, a felszereléseket elhordták vagy megrongálták. Az észak-erdélyi területeknek a magyar rendfenntartó erők általi elfoglalása azonban több napot, helyenként több hetet is igénybe vett, s ezért a képzők korábbi felszerelését - benne a könyvtárak gyűjteményét - szinte teljes mértékben elhurcolták, vagy a használhatatlanságig megrongálták. A visszatért területeken katonai közigazgatást vezettek be, és katonai célokra gyakran igénybe vették az intézményeket, illetve az azokhoz tartozó internátusokat. Ezek miatt a technikai nehézségek miatt több intézményben csak késve indult meg a tanítás, sőt voltak olyanok is, ahol a visszatérés első évében még meg sem tudták indítani a képzést. Sajátosan alakult az 1914-ben alapított munkácsi állami tanítóképző sorsa. A trianoni döntés követően a megszálló cseh hadsereg áprilisban kiadatta a bizonyítványokat, és ezt követően az intézetet, bezáratta. 1919 szeptemberében az utódállam tanítóképzőjeként indult meg ismét az épületben az oktatás, ám a növendékek továbbra is ugyanabból a régióból szerveződtek, így is magyar és ruszin anyanyelvű tanulók népesítették be a csehszlovák fennhatóság alatt működő tanítóképzőt, ám a magyar nyelvű tanítóképzést megszüntették. Az 1938/39. tanévet az intézmény szeptemberben még csehszlovák fenntartásban kezdte meg, ám 1938. november 7. és 9. között a cseh és ukrán közigazgatás elmenekült a városból, mivel november 10-én a magyar honvédség bevonult Munkácsra. Az intézet 1938/39. tanévi értesítőjének 5. oldalán erről az alábbiakban számol be: „Az 1938/39. tanév elsőkét hónapja a cseh mozgósítás, légvédelmi gyakorlatok, különböző irányzatú, de mind magyarellenes politikai tüntetések zűrzavarai közt telt el. Majd bekövetkezett a bécsi döntés, utána a csehek és ukránok futása, költözése, a hivatalok és intézetek kiürítése. Ez a sors érte intézetünket is. November 7., 8., 9-én elhurcolták amúgy is szegényes fölszerelésének nagy részét. Egyidejűleg elhagyták intézetünket a cseh, ukrán nemzetiségű tanárok, valamint - nehéz szívvel bár - Kárpátalja nem Magyarországnak ítélt területén lakó növendékeink is. Nov. 10-ike volt az a felejthetetlen nap, melyen 204