AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Tóth Péter: Későantik és középkori grammatikai hagyományok és egy humanista Terentius-kódexben

Egy humanista Terentius-kódex ipsa distinguitur ut in hoc exemplo Reginam interficere bonum est timere. Nolite. Et si omnnes consenserint ego non, Contradico. 5 Fit punctus in scriptura scilicet in dictionibus, distinctionibus, subdistinctionibus et clausulis. Et dividitur subdistinctio, oratio imperfecta sub proficienda septem módis ut hic: / , . ., .. - ; Primus nominatur virgula /. Secundus comma ,. Tertius colon .. Quartus periódus .,. Quintus gemipontus :. Sextus semipontus -. Septimus ponctus interrogantivus ?. Fit etiam ponctus in pronuntiatione ut quando ponctate pronuntiatur. Virgula quidem est ponctus sursum ductus, fit ad denotandum suspunctionem et imperfectionem sensus, ut dum lego / edisco. Ad distinguendum sententias ambiguas propria nomina virorum / dignitatum / et officiorum / cum multa coacterentur in unum immediate.

96 Comma ponctus planus cum virgula sursum ducta, fit quando animus adhuc remanet suspensus

97 eo quod adhuc aliquid potest addi ad perfectionem sententiae itaque habet punctum planum ad significandum perfectionem orationis quo(?) ad constructionem grammaticam et habet virgulam ad A híres mondat a hagyomány szerint János esztergomi érsektől származik, aki Bánk bán és társai Gertrudis királynő megölésére irányuló szándékára állítólag ezzel a mondattal felelt. Érdekes azonban, hogy a mondat állítólagos elhangzása (1213) után nem sokkal már felbukkan, ráadásul ugyanebben és nem a tradicionális (reginam occidere) formában egy a XIII. sz. végén íródott retorikában is. Vö. ALESSIO, Gian Carlo: II commento di Jacques di Dinant álla "Rhetorica ad Herermium". In: Studi medievali, 35 évf., 1994. -p. 878-879. Un. „virgula supensiva", „melyet a szövegben előforduló legkisebb szöveg vagy megállás jelzésére használtak" - írja Parkes (PARKES, 307.) Hasonló megfogalmazást találunk Capuai Tamás (fi 239) Ars dictaminis с művében is: „Coma est punctum cum virgula superius ducta, quando scilicet adhuc suspensus permanet animus auditoris", vö. HELLER, Emmy: Die Ars dictandi des Thomas von Capua. - Heidelberg, 1929. - p. 42, ill. egy cambridge-i kéziratban: Cambridge, Trinity College, 0.9.29 (a. 1441), f. 56v: „Coma est punctum cum virgula sursum...". 115