AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Kazímir Edit: Kis magyar–magyar nyelvtanítás történet

Batthyányi fiuk nevelője, a későbbi r. kat. püspök, MTA tag, a Kisfaludy Társaság elnöke, KEREKES Sámuel, ki GÖRÖG Demeterrel együtt a „Hadi és más nevezetes Történeteket*' szerkeszti, nemeskéri Kis Pál, 1801-től LAMBACH Elek kegyesrendi áldozó pap tanár, SCHARBERT Vilmos bölcs, doktor, magyar korrepetitor, Szegedi Pál jezsuita későbbi nagyprépost, v. püspök. De így őrződik meg Seltenreichné leánynevelőintézetének nyelvtanáraként ÁCS Károly földbirtokos, a Szőnyi - féle nevelő intézetben tanító BAJÁKY Ferenc /Pest, a soproni Szent Orsolya iskola apácája, Mater BAILER Anna Katherina neve, aki prefectáként nyelvkönyvírásra szánja el magát, KORABINSZKY Sámuel, könyvkereskedő, térképíró leányneveidéje, ahol a növendékeket különösen magyar nyelvre oktatták. A magyar nyelvet tanító oktató- és nevelőintézetek sora azonban valljuk be szükségszerűen a végtelenbe vész. Fontos azonban tudni, hogy a mindenkori adott intézményrendszer kiegészült, kiegészülhetett az oktatás egyéb, nem intézményi formáival, melyek közül a magánoktatástól a tanfolyami formán keresztül a nyelvterjesztő tevékenység részeként említhető nyelvoktatásig szinte minden előfordul. Példáink erre JÁMBOR Hiador Pál 1840-ben Kalocsán, a papneveldében „magyar iskolát" alapít, mely számára nyelvtant is ír. KNYASKÓ Lajos, aki a nyelvterjesztő egyesületben tisztviselő, maga is tanít, KNYAZOVICZKY Gyula, kántortanító, aki a libetbányai magyar kör titkáraként a felsőmagyarországi közművelődési egyesülettől 25 forint jutalomban részesül, a magyar szellem- és a magyar nyelv terjesztésében kifejtett munkásságáért. Hogy hol ér véget a korszakonként jellemzőnek tekintendő nyelvvédő, magyarosító tevékenység és hol kezdődik a több nyelv szolgálata bármilyen előjellel is gondos mérlegelést igényel és valószínű, hogy „vegytiszta formában" sohasem érhető tetten. Bár részletkérdésnek tűnik, fontosnak kell tekinteni, hogyha hivatkozás történik, akkor módszer tekintetében, kire hivatkozik a szerző? Ahogy az eddigiek is mutatták, a munka ezen szakaszában nem áll módunkban kronológiai rendet követni. Az itteni listavezető AHN F. többek hivatkoznak rá, még úgy is, hogy „nach der Seidenstucker-Ahnschen Methode", ezt követik: „Alb-Haisetrs Lehrmethode", Aug. Ife., „Süpfle után",. Kellner Lajos módszere után", „Methode Gasprey-Otto-Sauer", „Ollendorffs'neue Methode", „Saller György német mintája alapján", „Wurst Sprachdenklehre mintájára", „Stefani Henrik után", „nach Meidlingischer Art", „Methode Toussaint-Langenscheidts" de megemlíttetik Adelung is. Arra a kérdésre, bogy ki kit tanított, a% alábbi listát kell végig tanulmányoznunk: 1. ADAMI Mihály, Habsburg Károly főherceget 2. RÉVAI Miklós, Dankovszky Gergelyt 3. DEÁKY Zsigmond, Bourbon Károly luccai herceg és spanyol infáns fiát, Ferdinándot 4. FÁBIÁN István, herceg Esterházy Miklós nejét Sara Jerseyt és gyermekeit 5. FALK Miksa, Erzsébet királynét (Bajor Erzsébetet) 173