AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Farkas Gábor Farkas: Mohács legendája

ellenére igaz a történet.

80 Mohács fogalma tehát a 19. század elejére vált történelmi kultuszunk tárgyává, beágyazódva a reformkor szellemi mozgalmába.

81 Ezt támasztotta alá híres szállóigénk: "Több is veszett Mohácsnál" története, amelynek első említése 1844-ből való. A szállóige legismertebb irodalmi megfogalmazását Arany János 1856-os versében találhatjuk meg, ugyanakkor Széchenyi István is leírta a Kelet Népe (1841) című művében ezt a gondolatot, ám "Minden elveszít már Mohácsnál" formában. Érdekes, hogy Széchenyi egy magyar nótára hivatkozott forrásként, de ez az ének nem került elő a dalgyűjteményekből. Három változata ismert ennek a mondásnak, Moháccsal, Béccsel és Budával, s a legrégebbi említés alapján az utóbbit tarthatjuk eredetinek (1794). 'Több elveszett Buda akit" így a reformkorban fogalmazódott át Moháccsá.

82 A szabadságharc bukása után keletkezett művek elsősorban a kortárs történelemre vonatkozó utalásokkal voltak színesek.

83 A Millenniumtól Trianonig terjedő korszakban Mohács az ország pusztulásának jelképe lett, s állandó hivatkozási alappá vált a századforduló, majd az 1920-as évek irodalmi és politikai megnyilatkozásaiban.

84 Háy Gyula darabjában 1956 és a nemzethalál víziója köszöntött vissza a nézőknek, amely a börtönben írt színmű utóéletét még jellegzetesebbé tette.

85 A Mohács-mítosz 20. századi aktualizálását, át- és újraértelmezését Nemeskürty István "Ez történt Mohács után" című munkája indította el a század 60-as éveiben. A példa nélküli, több mint egy 80 ZRÍNYI 1985. 111. 'Másfelől nézzük meg, a m Lajos királyunkat a s^prgalmatlanság hová tette, hogy egy hináros berekbe kellessék egy királynak veszni. Hiszem fabulához hasonló dolog e% penig nem fabula, hanem iga%," 81 A reformkor gazdag Mohács-irodalmából csak a legfontosabbakat említve: Kisfaludy Károly verse (1824), Vörösmarty Mihály két költeménye (Auróra, 1831) és Czuczor Gergely epigrammája (1831). Az évforduló közeledtével az 1820-as években megsokasodtak a különböző műfajú, de témájukban Mohácsot idézó művek, amelyek folyóiratokban megjelent alkalmi munkák voltak (Kelemen János, Debreczeni Bárány Ágoston). Említést érdemel még Bajza József költeménye (Auróra, 1827) és Kölcsey Ferenc beszéde (1826), illetve Kemény Zsigmond tanulmánya (A mohácsi veszedelem okairól, 1838). Töltényi Szaniszló szintén négy felvonásban dolgozta fel a mohácsi vészt, amely azonban nem jelent meg. Aranyosrákosi Székely Sándor 'Mohács" című eposzát még az évforduló előtt, 1824ben írta, de csak 1828-ban került nyomtatásra (Koszorú). A reformkorszakot Eötvös József verse zárta le 1847-ben. 82 TOLNAI 1926. 311-312. - SIRISAKA 1890. 233. 'Több is veszett Buda alatt. Több is veszett Mohácsnál." - GAÁL 1844. 18. 'Ne búsuljon, több elveszett Mohácsnál." - ARANY 1951. 264. "Ej no! Hiszen több is veszett Mohácsnál!" - SZÉCHENYI 1841. 25. 83 Többek között Tarkányi Béla (A mohácsi temetés), Eötvös József (A zászlótartó, 1863), Szathmáry P. Károly háromkötetes regénye (Sirály, 1854). 84 A hatalmas tablóból csak néhány példa: Ady Endre meghatározó költeménye (Nekünk Mohács kell, 1908) kivételével drámák, mint Baksay Sándor (Dáma, 1899), Bartók Lajos (Mohács után, 1898), Voinovich Géza (Mohács, 1922) és Szomory Dezső (II. Lajos, 1922) művei. Idesorolhatnánk FÖLKÉR 1900., ANGYAL 1920. és LAMPÉRTH 1926. alkalmi munkáját is. Trianon és Mohács mítoszának irodalmi összekapcsolását Ottiik Géza regényében olvashatjuk (Iskola a határon, 1959). / 85 HÁY 1964. 239-337. 153