AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Sipos Anna Magdolna: Klebelsberg és a tömegkommunikáció

kölcsönösen teremtvén egymást. Kegyeit keresték és keresik a s%ava%atra vadászó pártok és politikusok. Képzeletvilágát ostromolják a tömegfogyasztás és a tömegszórakoztatás finökei és üzletemberei. Róla — lázadásáról vagy magányáról — írtak a társadalomkutatók és a filozófusok, a magas kultúra hanyatlásának s az eltömegesedésének szorongó gyászolói. E század sohasem látott méretű tömegmozgalmak tanúja volt: világháborúk, forradalmak és ellenforradalmak, felívelő és elbukó diktatúrák, tömeges tüntetések és összecsapások, sztrájkok és demonstrációk követték egymást. Naponta szemlélhetjük a képernyőn a technokoncertek milliós tömegeit, a pápalátogatások hívőit, a különféle zavargásokat, a tömegextázjs kirobbanásait, a hétről hétre a stadionokba özönlő szurkolok seregeit, a tömegfogyasztás révült elcsábítottjait. "

3 A tömeg problémájának kérdései csak a huszadik század első felében csúcsosodtak ki, jóllehet társadalomtudományi összefüggései és kérdései már a tizenkilencedik század folyamán megjelentek. Az urbanizálódó Európa társadalmi, gazdasági és politikai nyugtalanságából adódóan a tizenkilencedik század második felében a tömeg a politikai status-quo stabilitásának szempontjából mind nagyobb problémát jelentett, a nyilvánosság terén testet öltő társadalmi rendről nem is beszélve. A francia forradalmak sora alapjaiban új megvilágításba helyezte a társadalmi tömegakciók szerepét, de azok egyúttal meg is riasztották a biztonságra és stabilitásra vágyó polgárságot. А ХГХ. század végén kibontakozó szociáldemokrata mozgalmak és tömegpártok tömegmozgósításon nyugvó harci formákat (sztrájk, tüntetés, demonstráció) alakítottak ki, és az egybetömörült sokaság állandó láthatóságával szembesítették a társadalom szereplőit. A tömegesedés egyik legriasztóbb eleme azonban a nagyvárosokban kialakult tömeges bűnözés volt. A tömeg jelenségének és fogalmának kialakulását számos a századra jellemző, és a huszadik században folyamatosan erősödő — társadalmi, gazdasági és ideológiai, valamint morális hatás gyorsította fel. A témával foglalkozó írók több szempontból

4 vizsgálták a jelenség kialakulását, melynek alapján megállapítható, hogy a tömeg kialakulásának folyamata, jelensége - a század más jelenségeihez hasonlóan — rendkívül összetett kérdés, s a probléma kezelése bonyolult társadalmi, tudományos és praktikus eljárásokat igényel. Témánk szempontjából talán a legfontosabb kérdés az, hogy a tömeg, mint új politikai hatalom, és a vele szoros kapcsolatban álló közvélemény kialakulása hogyan változtatja meg a politikai hatalmi tényező magatartását és kommunikációs stratégiáit, tevékenységeit. A köztudatban a tömeg megjelenése és politikai hatalommá válása elsősorban arra a közismert jelenségre vezethető vissza, amelyet a polgári 3 Pataki Ferenc im. p.: 7. 4 A téma legfontosabb kutatási szempontjai: a tömeg mint szociológiai, szociálpszichológiai jelenség; a tömeg mint politikai jelenség; a tömeg mint pszichológiai probléma; a tömeg mint filozófiai probléma. Ezzel kapcsolatosan lásd Stummer Andrea: A Tömeg mint önálló társadalomtudományi probléma című tanulmányát a Tájékoztató, (A Művelődési Minisztérium Egyetemi és Főiskolai Főosztály Társadalomtudományi Felsőoktatási Osztályának Kiadványa) 1989. decemberi számának 84-102. oldalán. 208