AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Sipos Anna Magdolna: Klebelsberg és a tömegkommunikáció

SIPOS ANNA MAGDOLNA Klebeisberg és a tömegkommunikáció A gróf Klebeisberg Kuno által megálmodott kultúrpolitika és létrehozott kulturális intézményrendszer napjainkban is meghatározó a magyar művelődés rendszerében: mai iskoláink, egyetemeink jelentős része, a tudományos kutatások és azok intézményeinek, infrastruktúrájának megteremtése, a magyar tudománynak és tudományosságnak a nemzetközi áramlatokba, kutatásokba történő bekapcsolása és bekapcsolódása a korszak és az ő kultúrpolitikai törekvéseinek köszönhető. Minisztersége alatt a kultúra és a tudomány intézményrendszere látványos fejlődésnek indult. Ennek ellenére csak napjainkban kerülhet sor munkásságának reális értékelésére, amikor egymás után jelennek meg a Klebelsberg Kuno életét, tevékenységét, kultúrpolitikáját, illetve ezek produktumát a valóságnak megfelelő módon, politikai elfogultságtól mentesen értékelő tanulmányok. Az elkészült írások - jók, rosszak, reálisak vagy túlzóak - mind arról győzik meg olvasóikat, hogy "a Gróf'

1 - kétségtelenül - a magyar történelem egyik legjellegzetesebb kultúr politikusa volt. Tevékenysége azonban nem merült ki - a mai napig fölülmúlhatatlannak tűnő politikai támogatottságnak örvendő kultúrpolitikai koncepciójának kidolgozásában, és annak - a lehetőségekhez mérten kiemelkedő - megvalósításában. A konzervatív értékrendet követő politikus a legitim politikai támogatás mellett szükségesnek tartotta a kor modem politikai eszközrendszerének felhasználását: céljai megvalósításához a legszélesebb társadalmi támogatottságot kívánta megszerezni, maga mellé akarta állítani a közvéleményt, magáénak akarta tudni a tömegek igenlését is. A megjévő tömegkommunikációs eszközöket - rádió, napi sajtó, szakmai folyóiratok, könyvkiadás, mozi, film - tudatosan és rendszeresen alkalmazta művelődéspolitikai céljainak ismertetése, elfogadtatása és megvalósítása érdekében. A „tömeg": hatalom és a hatalom tárgya A szociálpszichológusok, politológusok és filozófusok szerint: a huszadik század a tömegek évszázada. E témában a közelmúltban kiadott, Pataki Ferenc által írt kötet

2 is ezt a címet viseli, és bevezetőjében a szerkesztő a következőket állapítja meg. ,^4 XX. század a tömegek korszaka. A történelmi színpad főszereplője e században minden kétséget kizáróan a tömeg volt. Reá hivatkoztak és őt manipulálták a diktátorok, 1 Gróf Klebelsberg Kunot, kimondhatatlannak tartott neve — gyakran magatartása miatt — kortársai, politikus társai, de ellenfelei is szívesen nevezték "A Gróf'-nak vagy <e

Klebi"-nek. Ezt a szokást a napjainkban megjelenő publikációk is átvették. 2 Pataki Ferenc: A tömegek évszázada: Bevezetés a tömeglélektanba — Bp.: Osiris Kiadó, 1998. 207