AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Klimes-Szmik Katalin: RMK nyomtatványok a megszüntetett „Magyar vonatkozások” gyűjteményében

Eddig ismeretlen RMK RMK.II [1698-1702, Kolozsvár] Lipót

. L, császár, Német-Római Birodalom, Magyar király (1657-1705): Nos Leopoldus Dei gratia electus Romanorum Imperator ... Hungáriáé ... Rex ... memoriae commendamus ... quod ... Ladislaus Mikola de Szamos falva ... (praesentaverit nobis ... litteras Mathiae Regis ... supplicans in eo Majesati Nostrae ... confirmare [etc]. In civitate nostra Vienna Austriae, die ultima Mensis Februarii, Anno Domini 1697. [Per] Leopoldus. Leopoldus cardinalis a Kollonich, archi-episcopus Strygoniensis. Joannes Domanitzki. Die 7. Junii, Anni praesentis 1698, in Albam Juliam per Magistrum Petrum Alvinczi alterum per Regnum Transylvaniae suae Majestatis Protonotarium.) [Kolozsvár, 1698-1702?, Misztótfalusi Kis Miklós.]. [4] 1. 28 cm. - 2° Pózó jelzete: MV 36, M 846] RMK.II/441/a A Szamosfalvi Mikola László nevére, I. Lipót császár és magyar király által 1697-ben adományozott és a rákövetkező év június 7.-én Gyula-Fehérvárott kihirdetett nemesi oldevél egy 2°, önálló címlap nélküli 2 számozatlan levélből álló és 4 lap terjedelmű nyomtatvány, következésképpen sem a hely, sem a nyomda nem ismert. A nyomtatvány hiányzó impresszum adatait logikusnak tűnik a tartalomból következtetve, Gyula-Fehérvár, 1698-ra illetve az ezt követő évekre tenni. Ez azonban puszta feltételezés marad mindaddig, amíg el nem tudjuk helyezni a nyomtatvány tipográfiai jellemzőinek a segítségével, a megrendelő és a feltételezett nyomda illetve a kiadó eddig ismert többi vállalkozásainak sorában. S%abó Károl)i Régi Magyar Könyvtár II. kötetéből és a S%trips%ky Hiador által összegyűjtött pótlások kötetéből két gyulafehérvári nyomtatványt ismerünk ezekből az évekből, mindkettő 1699-ben jelent meg. A következő nyomtatvány ugyanitt 1702-ben hagyta el a sajtót. Valamennyi román nyelvű, és cirill betűs.(Ld: Szabó Károly RMK.II/1951, 2103 és Sztripszky 2691, 2707.)Nem valószínű tehát, hogy ott helyben, a nemesség kihirdetését követőn készült volna a kérdéses nyomtatvány, egyszerűen, azért mert nincs nyoma annak, hogy Gyulafehérvárott az ortodox érseki nyomdától független más, latin betűs új is működött volna. (V. Ecsedy Judit: Cirill betűs könyvnyomtatás a 17. századi Erdélyben. Mksz. 1994/2: 155-175.) Az azonosításhoz a nyomravezető az N iniciálé volt, amelynek történetéhez az egyetlen szakirodalom Ecsedy Juditnak "A híres Szentzi Ábrahám nevezetes váradi typográfiája" címen megjelentetett cikke. A XV111. tábla második sorában, középen ennek az iniciálénak a tökéletes mását találni. О /azonban 1667-ben 37