AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

IV. Művelődéstörténet - Fabó Edit: A reflektív társadalomismeret nyilvánossága. A karikatúra megjelenése a dualizmuskori magyar élclapokban

fedi, amely valamely dolgot, jelenséget, személyt nem szükségszerűen erkölcsi vagy eszmei alapon becsmérel, lekicsinyel, kinevet. Közönségesen ezt nevezik gúnyolódásnak, csúfolódásnak, s mindig alantas szempontot képvisel. A szatíra ugyancsak az ókori görög-latin kultúrára vezethető vissza, ahol vélhetően a görög szatírajátékokhoz fűződik felbukkanása. Az irodalmi művek vidám, kedveskedő, enyelgő, szenvedélyes, komoly, feddő, megvető hangnemét és ábrázolásmódját fejezi ki. A hasonló eredetű szarkazmus a maró gúny, a keserű szatíra, a csípős megjegyzések szinonimája.

7 Az élclap Az élclap gyökerei a 18. századi Angliába nyúlnak vissza, ahol megjelent a két első európai szatirikus lap: A Tatkr (1709-1711) és a Spectator (1711-1712). Majd Párizsban adták ki 1830-ban a Caricature-t és 1832-ben a Charivarit. Ez utóbbi vált valamennyi későbbi élclap példaképévé. Az abszolutizmus kori Magyarországon induló fontosabb élclapok: Üstökös (1858-1896), Bolond Miska (1860-1875), majd a dualizmus koriak: Borsszem Jankó (1868-1936), Bolond Istók (1878-1919), Urambátyám (1886-1906), Ludas Matyi (1867-1873).

8 Bár a kutatás az élclapok 32 szerkesztőjének és állandó munkatársának kilétére próbált fényt deríteni. Szinnyei József bibliográfiagyűjteménye a korabeli lapok nekrológjaiból kikövetkeztethető adatok alapján a szerzők egyharmada nemesi származású volt, de többségük birtoktalan családban született. Közülük 37 % honorácior és polgári, 22 % falusi paraszt iparos rétegből indult. Iskolázottságukat tekintve 28 %-nak nem volt egyetemi vagy akadémiai végzettsége, több mint 37 %-uk jogász, 16 %-uk teológus-papi értelmiségi és 16 %uk orvos volt. Az utolsó százalékos adat hátterében az állt, hogy 1848 előtt a nem katolikus (protestáns, izraelita) diákok a királyi akadémiák bölcsészeti fakultásain és a pesti egyetem orvosi valamint bölcsészeti fakultásain és a pesti egyetem orvosi valamint bölcsészeti karán tanulhattak tovább. A kor általános hírlapi névtelensége megnehezíti az élclapok elterjedtségének és a tollforgatók társadalmi körének pontos feltárását. Az 1860-as évek közepére Magyarországon is a politikai nyilvánosság legfontosabb fóruma a sajtó lett. Az osztrák-magyar kiegyezés gondolatának elfogadtatása a magyar közvéleménnyel, a kompromisszum kidolgozása nagyrészt a sajtóban történt meg. A kiegyezéssel szabad lett a magyar sajtó. A lapalapítás törvényi kritériumai a 24 éves életkor, megfelelő iskolázottság, műveltség, feddhetetlen erkölcs és az esetleges szankciók fedezetét biztosító kaució letétele volt. A Monarchia területén az 1867-ben életbe lépett magyar sajtótörvény volt a legliberálisabb. A magyar sajtó legszabadabb periódusa az 1867 és 1875 közötti 7 Humorlexikon, Magyar nagylexikon, Révai 8 Buzinkay Géza: Borsszem Jankó és társai. Bp.: Corvina, 1983. 171. p. A magyar sajtó története. 2.2. köt 1867-1892. Bp.: Akad.K 1985. 551.p., A magyar irodalom története. 4. köt. Bp.: Akad. FC, 1978. 1071. p. 303