AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Klimes-Szmik Katalin: RMK nyomtatványok a megszüntetett „Magyar vonatkozások” gyűjteményében

könyvtárnokok gondoskodását, minél nehezebb azokat idővel hiány nélkül bes%ere%nu " Az RMK és MV művek kézirattári elhelyezését azok fokozott védelme eleve indokolhatta. Az elnevezés vagy egybecseng Apponyi Sándor "Hungarica. Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok' címen, 1900-1902-ben megjelent, utóbb 1925-1927-ben Dézsi Lajos által "Bibliotheca Hungarica Apponyiana" címen befejezett katalógusának a nevével vagy visszhangozza azt. Dézsi Lajos maga is 1906-ig az Egyetemi Könyvtárban volt második tiszt. Nyilvánvaló, Szabó Károly és Hellebrant Árpád (1879-1898), Sztripszky Hiador (1912) bibliográfiái és Apponyi Sándor gyűjteményének a katalógusa megkönnyítette az egyes művek azonosítását is és elhelyezésüket is a megfelelő könyvtári gyűjteményekben. Kudora Károly, aki a századfordulótól 1914.-évi nyugdíjaztatásáig töltötte be az egyik könyvtári őri állást, ugyancsak javasolta a 16-18. századi impresszumú műveknek az elkülönítését a többitől. Ez azonban nem bizonyítja egyértelműen, hogy egyáltalán ne lett volna ilyen különgyűjtemény vagy annak kezdetei. Már az 1921. évi jegyzék is egy jóval bővebb, nagyobb gyűjtemény átválogatását követőn készült. A címtár elkészülését közvetlen megelőzőn, a MV gyűjtemény 700-nál több kötetből állt, vagyis megközelítette, az utóbb válogatás eredményeként 1921-ben jegyzékbe felvett első 380 cím kétszeresét. Erről a terjedelmesebb gyűjteményről azonban a könyvtár nem őriz külön jegyzéket. Feltételezésem szerint az MV gyűjteménybe tartozó kötetek körének leszűkítése az RMK különgyűjtemény kialakításával párhuzamosan történhetett. A megüresedett legalacsonyabb sorszámot azok a kötetek kapták, amelyek korábban a legmagasabb sorszámot viselték. így lett a jegyzékben a 10. egy olyan MV kötet, amely előzőleg a MV 723. volt, a 15. sorszáma a 720. és a 27.-é 704-es volt. A MV gyűjtemény feltételezett 1921-et jóval megelőző keletkezésére utal továbbá az a néhány kötet, amelynek nem volt soha korábbi helyrajzi azonosítója a MV sorszámán kívül legfeljebb a szaknak megfelelő alfabetikus és a méretnek megfelelő rét száma. Bár kevés ilyen kötet van a gyűjteményben, az adat arra enged következtetni, hogy a régi nyomtatványoknak a költözés (1874) utáni katalogizálása, átválogatása és közüle az RMK és külön MV gyűjteménybe csoportosítása egyidejűleg is történhetett, majd az RMK Szabó-féle bibliográfiáinak a megjelenését követőn a MV gyűjtemény számos kötetét sikerült RMK-nak minősíteni és átsorolni az RMK gyűjteménybe. A különgyűjteményekben őrzött köteteknek, így a MV köteteknek is szabályos eljárás szerint két különböző jelzete van, egy nagyraktári jelzet (az 1953 előtti impresszumú kötetek esetében a müncheni szakjelzet, az 1953 utániakon a numerus currens jelzet) és a különgyűjteményi, ebben az esetben a MV sorszáma, azaz a kötet őrzésének helye, a helyrajzi száma. A MV kötetek között van, mégis néhány olyan is amelyiket a korábbi szakjelzetétől megfosztották és azt (amit a jelenleg érvényes szabály szerint üres s%ám -nak kell tekinteni) elődeink újra, más, új kötetre osztották. Az MV 371 szakjelzete eredetileg a Gb (12900 közül a) 82. volt, amely jelzeten jelenleg egy 1823-as pesti kiadású kötet van./ A MV kötetek első 29