AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Bene Sándorné: A Budapesti Egyetemi Könyvtár vetustissima-gyűjteménye – a feldolgozó munka tükrében

1978., valamint Konrad Haebler: Rollen-und Plattenstempel des XVI. Jahrhunderts (Leipzig, 1928-1929.) с. kétkötetes kézikönyve. Külön figyelmet érdemelnek a Magyarországon készült díszes kötések, ezek között is kiemelten a budai reneszánsz kötések, amelyekkel Sz. Koroknay Éva foglalkozott, és ezzel kapcsolatban az Egyetemi Könyvtár állományát is vizsgálta. (Ld. Sz. Koroknay Éva: Magyar reneszánsz könyvkötések. Bp., 1973.) Úgy gondolom, erről a témáról Boross Klára kolléganőnk lenne illetékes részletesebben írni, mivel ő huzamosabb ideig szoros munkatársi kapcsolatban dolgozott Koroknay Évával. Beszélhetnénk még egyéb példány-jellemzőkről is, pld a kiadványok kézi illusztrálásáról, amelyre szintén találunk példát antikva-anyagunkban, vagy a kötéstáblákban és könyvgerincek alatt rejlő kódex-töredékekről, amelyek egy részét Mezey László és munkatársai már feldolgozták (ld. Fragmenta Latina codicum in Bibliotheca Universitatis Budapestinensis, Bp. 1983.), de azt hiszem, az eddig elmondottak is elég meggyőzően bizonyítják, hogy könyvtárunk páratlanul értékes antikva-gyűjteményt őriz, mind tartalmi, mind formai vonatkozásban. Ennek részletező, a példány- jellegzetességekre is kiterjedő feltárása rendszeresen és folyamatosan csak az országos antikva-program keretében végzett munkával indult meg. Eddig antikva-anyagunknak kb. egynegyed részéről készült el ilyen igényű leírás. Országos, sőt nemzetközi vonatkozásban is tudományos érdek, hogy egyrészt ez a munka is tovább folytatódjon, másrészt, hogy annak bibliográfiai része Internetre kerüljön. Antikva-anyagunk használhatóságát, hozzá-férhetóbbé tételét szolgálja az a munka is, amelyet könyvtárunk főigazgatójának, Szögi Lászlónak ösztönzésére 2002 februárjában kezdett meg osztályunk: a vetustissimaraktár átrendezése, illetve könyvanyagának átjelzetelése, az eddigi kronológus rend helyett numerus kurrens szerint, természetesen a könyvek méretének, azaz ívrétnagyságának figyelembevételével, beépítve ebbe az új rendszerbe a nagy raktárból nemrég kiemelt, 1551-1600 között kiadott antikvákat is. Ez az átrendezés mindenképpen szükséges volt, régi raktározási-jelzetelesi rendszerünk nehézkessége miatt, amely különösen a különböző években kiadott műveket tartalmazó kolligátumok, valamint a kiadási év feltüntetése nélkül (sine anno) megjelent antikvák raktári elhelyezését nehezítette meg. Az átjelzetelés és az új raktári rend kialakításának alapelveit Farkas Gábor osztályvezető dolgozta ki, és 2002 októberéig egyedül végezte Sóspataki Viktor raktáros segítségével. 2002 novemberétől az osztály másik két dolgozója is bekapcsolódott e munkába, hogy az minél előbb befejeződjön és ismét nehézség nélkül szolgálhassuk ki a kutatókat antikva-anyagunkból. Természetesen azért is, hogy osztályunk mielőbb folytathassa érdemi munkáját, az antikva-feldolgozást. Az átjelzetelés miatt új leltárkönyv készítése vált szükségessé a régi, kézzel írt Vetustissima-napló helyett. Ezt számítógép segítségével oldjuk meg, Farkas Gábor tervezése alapján: az egyes tételek az új antikva-jelzeten kívül tartalmazzák a könyv régi jelzeteit is, és még néhány, a mű azonosításához szükséges adatot (szerző, cím, kiadási év, esetleg megjegyzés), amelyek segíthetik a későbbi tervezett későbbi számítógépes 24