AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Bene Sándorné: A Budapesti Egyetemi Könyvtár vetustissima-gyűjteménye – a feldolgozó munka tükrében

A szövegközi margináliák, interlineáris bejegyzések, valamint az előzékeken található rövidebb jegyzetek is sok érdekes probléma tanulmányozását teszik lehetővé. Különösen értékesek a mű tartalmához fűződő reflektív bejegyzések, amelyek a korabeli gondolkodás és vitastílus érdekes dokumentumai. PL A Vet. 12/26b jelzetű Jacobus de Voragine с mű margináliái elárulják, hogy szerzőjük szkeptikus a legendák tartalmával kapcsolatban. "Hiszem nagy hazugság ez", "Szép txéfabeszéd" - ilyen jellegű megjegyzéseket fűz hozzájuk. Ehhez a típushoz sorolhatók a hitvitázó jellegű marginálíák is. PL a Concordantiae maiores Bibliáé с kiadvány (Vet. 06/28) végén Lutherra utaló, szintén magyar nyelvű bíráló megjegyzést olvashatunk, a kor szellemének megfelelően kissé vaskos stílusban fogalmazva. A magyar nyelvű bejegyzések egyébként nem egy esetben nyelvemléknek tekinthetők, régi nyelvünk idiomatikus fordulatait őrzik. PL "Tud hozzá, mint bagoly az Ave Máriához" (Szent Ambrus: Opera omnia, Vet. 06/5 IIL.b), vagy: "A fiveket Isten meg nem áldotta, Az éjben az ember az maga képét nem lattya" - ez egy Jacobus de Voragine-kiadás (Vet. 12/26a) végén olvasható, néhány gazdasági jellegű feljegyzés után, amelyekből az derül ki, hogy nem volt valami jó termés abban az évben. A történelmi eseményekre célzó bejegyzések is különös figyelmet érdemelnek, pl. a Vet. 10/18-as jelzetű Pomponius Laetus-kiadás margináliái között található egy datált (1620-as) bejegyzés, amely Bethlen Gábor fejedelmet bírálja. Ez a korabeli politikai vélemények egyikének megnyilvánulása. Az előzékeken, vagy a könyv végébe kötött leveleken található hosszabb jegyzetek, feljegyzések vagy összefüggő kéziratok szintén érdekes kutatási objektumok lehetnek. Ezek sokszor a mű tartalmához kapcsolódnak, lazán, vagy szorosabban. Néha csak témájuk rokon vele, ilyenek pl.: Clemens Flavius (possessor) Viri venerabiles, sacerdotes Dei kezdetű írása a Vet. 02/8b jelzetű Petrus Lombardus-példányunk előzékein, amelyet feltehetően a De dignitate sacerdotum c, Szent Ágostonnak tulajdonított mű valamelyik kiadásából másolt ki. (Ld. Szalayné Ritoók Ágnes fentebb idézett cikkét); a Bernardinus de Bustis Rosarium-ához (Vet. 08/12b) kötött 39 levélnyi kézirat, amely Pál-levelekhez írt Chrysostomus-kommentárokat idéz, vagy a csillagászat tanulmányozására buzdító kéziratos diák-versek Alfraganus Rudimenta с művében (Vet. 37/41a), stb. Vannak azonban a mű tartalmával szervesen összefüggő, azt kiegészítő kézírásos toldalékok is, pl. Odo Magdunensis Herbarum vires с. művében (Vet. s.a./l) egy 3 levélnyi kézirat: Index Herbarum, a műben szereplő növénynevekről. Az ilyen kéziratos tartalmi kiegészítések különösen gyakoriak az egyházi szertatás könyvekben, pl. a Missale Strigoniense 151 l-es velencei kiadásában (RMK III. 60.a), a Breviárium Pataviense egyik kiadásában (Vet.03/31), stb. A mű tartalmától teljesen független kézírásos toldalékok sem ritkák 16. századi könyveinkben, amelyeket írójuk valószínűleg csak papír szűkében jegyzett éppen a könyvbe. Leggyakoribbak a tulajdonos háztartásával, házi gazdaságával, családi életével kapcsolatos adatok feljegyzése, pl. a Vet.06/4(= Sermones Parati), 07/34(=Missale Pataviense), 09/31(=Jacobus de Voragine), stb. kiadványokban találhatunk ilyeneket. Ezek különösen érdekesek lehetnek egy-egy ismert nevű tulajdonos esetében, pl. egy kéttagú kolligátum-kötetben, amely Guillermus 22