AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)
II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Sipos Anna Magdolna: Klebelsberg és a tömegkommunikáció
emelése: az iskolán kívüli népművelés volt. A nép művelésének eszméje abból a racionalitásból indul ki, amely szerint politikai, de leginkább gazdasági kényszer a tömegek művelése. A megvalósítás módjára vonatkozóan Nyugat-Európában három fő típusa alakult ki: a szabadoktatás, a népfőiskola és a szabad tanítás vagy szabadiskola 31 . A Néptanítók Lapja 1923. évi 25-26. száma egész lapszámot szentelt az iskolán kívüli népművelés megismertetésére és magyarországi megszervezésének előterjesztésére. Itt Klebelsberg a következő mondatokkal ajánlja a magyar tanítóság figyelmébe az iskolán kívüli népművelés fontosságát. „Politikai föllendülésünk a XIX. s%á%ad elején irodalmi megújhodással kezdődött. Ugyanúgy Magyarország újabb politikai megerősödését kulturális renaissancenak kell megint bevehetni. Akkor az új magyar művelődés megteremtése volt a probléma, ma e% a művelődés meg van s a feladat kettős. Egyfelől fenn kell tartanunk és gyarapítanunk, másfelől be kell vinnünk a magyar nemzet minél szélesebb rétegűbe. Ez utóbbi feladatot van hivatva elsősorban szplgábi az iskolán kívüli népművelés. Igen, tudományfejlesztés és tudományterjesztés a két nagy feladat és súlyosan vétkeik a magyar kultúra nagy érdekei ellen, aki ellentétet igyekszik e két feladat köpött konstruálni, mert ha a magyar kultúra nagy műhelyeiben megszűnnék a tudományos termelés, akkor nem lenne odakint mit népszerűsíteni vagy csak idegen kultúrát hordhatnánk széjjel és ezgel kiforgatnánk eredetiségéből a magyar nép kikét 32 . „ 1922-ben a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletet adott ki az Iskolánkívüli Népművelési Bizottságok megszervezése tárgyában, amelyben részletesen szabályozta a bizottságok feladatait, összetételét, hatáskörét. Rendelkezett arról is, hogy a VKM-en belül a III. Б ügyosztályon Iskolánkívüli Népművelési Központot állítsanak fel, melynek feladata az népműveléssel kapcsolatos hivatalos ügyek, iratok intézése 33 . „Klebelsberg egész poétikájábólfakadóan több kortárs politikusnál hamarabb és gyorsabban felismert valamit abból a kulturális mozgásból, a tömegkulturális eszközök "modernségébőr, amelyet a XIX. század végétől a tömegsajtó, az informááószerzés felgyorsulása (közlekedés, telefon stb.), majd éppen a rádió megjelenése jelenthetett: az ismeretek és az ismeretszerzés iránti tömegigény hallatlan 51 A szabadoktatás Angliából indult el az 1830-as években. Alapelve az a Ruskin-Morriselv, melynek értelmében aki jobb és szebb munkát tud előállítani, az magasabb munkabért érdemel ki, tehát tanulással a munkásság képes javítani, sőt akár megoldani a saját szociális helyzetét. A „Working Men's College" révén a munkás bekerül az intellektuális áramlatba, s ez a körülmény nem csupán lelki örömet szerez számára, hanem egyben gazdasági jobblétet is. A népfőiskolai irányzat Dániából indult ki. A népfőiskolák erőteljes nevelés célzatúak, ahol a tanító családias együttélésében készíti elő az önként jelentkező tanítványokat az élet minden területére. A szabad tanítási vagy szabadiskolai forma főként német és orosz előképek alapján szerveződött. Fenntartói többnyire a szakszervezetek és az internacionálé. Ez az oktatási forma kifejezetten hatalmi, pártpolitikai érdekeket szolgált, s benne nem elsősorban kulturális tevékenységet végeztek, hanem politikai nevelést, gazdasági és világnézeti agitációt fejtettek ki. Az iskolán kívüli népművelés korabeli felfogásáról Czakó Elemér dr., helyettes államtitkár részletesen értekezik a Néptanítók Lapja, 1923. évi 25-26. számának 4-7. oldalán. 32 Néptanítók Lapja, 56. évfolyam, 1923.., 25-26. sz. -p.: 4. 33 132,243/922. III/b ü. o. sz. == Néptanítók Lapja, 55. évfolyam, 1922.,., 42-44. sz. - p.: 33-34. 223
