AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)
I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Bene Sándorné: A Budapesti Egyetemi Könyvtár vetustissima-gyűjteménye – a feldolgozó munka tükrében
főleg velencei kiadású mű. Antikva-állományunk értéke azonban nemcsak tartalmi vonatkozásaiban és könyvészeti, bibliofil jellegzetességeiben rejlik. A példányok jellemzőinek: a régi kézírásos bejegyzéseknek (possessor-bejegyzéseknek, margináliáknak, hosszabb kézírásos toldalékoknak), valamint az egykorú díszes kötéseknek tanulmányozása is gazdag, eddig még csak igen szerény mértékben kiaknázott területet jelent a tudományos kutatás számára. A possessor-bejegyzések közül első helyen a nagyszombati, turóci és vágsellyei kollégiumok birtoklására vonatkozókat kell megemlítenünk, ugyanis ezek összegyűjtése (a fennmaradt kézírásos katalógus segítségével) lehetővé tette legalábbis részben - könyvtárunk ősállományának rekonstruálását, az un. antikvissima-gyűjtemény létrehozását, bár ennek 15. századi darabjai az ősnyomtatványtárban vannak elhelyezve, a 16. századiak pedig részben a vetustissima-raktárban, részben az RMK-gyűjteményben. (Ezzel a témával Farkas Gábor kollégánk foglalkozik behatóan. Ld. Farkas Gábor Farkas: Magyarországi jezsuita könyvtárak 1711-ig. 2. Nagyszombat 1632-1690. Szeged, 1997.) Hasonlóképpen lehetséges lenne a soproni, máriavölgyi, lepoglavai és a többi szerzetesrend könyvtáraiból származó könyvanyagunk ma is meglévő darabjainak regisztrálása a könyvekben található bejegyzések és az aboliciós listák segítségével. 2000 tavaszán a pozsonyi Szlovák Nemzeti Könyvtár két munkatársa hónapokig könyvtárunkban dolgozott azzal a megbízással, hogy a volt Pozsonyi Jezsuita Kollégium könyvtárának a Mossóczi-Kecskés-hagyatékból származó darabjairól lelőhely-jegyzéket állítsanak össze, illetve a bethlenfalvi Thurzó György nádor bejegyzéseit tartalmazó könyvek felkutatása volt. Ezekhez a feladatokhoz könyvtárunk munkatársainak további együttműködését kérték. Posses sorbejegyzéseink kigyűjtése, rendszerezése több hasonló feladat megoldását segíthetné. Ehhez első lépésként már készítettünk egy hozzávetőleges possessorindexet az eddig feldolgozott anyag alapján, bár ez még nem került számítógépre. ^8У" е 8У kötet provenienciájának nyomonkövetése, possessorbejegyzéseinek, margináliáinak és hosszabb kéziratos toldalékainak elemzése kapcsán maga a történelem elevenedik meg előttünk, sok esetben a hétköznapi kis emberek történelme. Pl. egy 1504-es velencei Vergilius-kiadás (Vet. 04/20) possessor-bejegyzései szerint így követhető nyomon a könyv sorsa: eredetileg Georgius Soos de Sowar, azaz sóvári Soós György vásárolta Lengyel-országban, majd egy későbbi, áthúzás miatt olvashatatlan nevű possessor megszerezte ("nactus") - netán elemelte? - Sóvár várának (Sáros m.) 1528-as ostroma idején. Történelmi adatok szerint ugyanis Sóvárt 1525-ben elfoglalták az eperjesi polgárok a Soós családtól, de 1528-ban Zápolya hívei kiűzték őket onnan, visszaadva az eredeti birtokosnak. Időrendben a következő bejegyzés már Kecskés János nagylelkű adományáról szól, aki 1639-ben a Pozsonyi Jezsuita Kollégiumnak ajándékozta többek között ezt a könyvet is. Az nem derül ki a bejegyzésekből, hogy a közben eltelt több mint száz év alatt mi történt a könyvvel, hogyan került Kecskés János tulajdonába. 20