AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a 20. században

intézmények szervezeti integrációját, ill. társulását. Jogi és pénzügyi eszközökkel ösztönzi és segíti a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés szerves fejlődését. Az intézmények közötti társulási és integrációs formáknak a területi egyenlőtlenségek mérséklését is szolgálniuk kell." A felsőoktatás intézményhálózatának átalakítására vonatkozólag ugyancsak általános jellegű megállapításokat tett a felsőoktatás fejlesztésének irányelveirőlszóló, 1995. október 24-én elfogadott országgyűlési határozat. A tárcaközi bizottság már 1992 júliusában javasolta felsőoktatásfejlesztési törvény megalkotását, és a felsőoktatási törvény a felsőoktatás fejlesztési tervére vonatkozó törvényjavaslatnak 1994. december 31-éig az Országgyűlés elé terjesztéséről rendelkezett. Törvény helyett azonban csak a fejlesztés irányelveit megjelölő határozat született. Az irányelvek helyzetértékelő része szerint: „Továbbra is megmaradt az intézményrendszer széttagoltsága, ami alacsony hatékonyságú és gazdaságtalan működést, felesleges párhuzamos kapacitásokat, túlszakosodást, szegényes oktatási kínálatot eredményez, és szűkíti az átjárhatóságot." A célokat és feladatokat illetően azonban az irányelvekben mindössze annyi szerepelt, hogy a felsőoktatási intézmények integrációs törekvéseivel kapcsolatban bővíteni kell a felsőoktatási törvény módosítása során a jogi kereteket, lehetővé téve a szorosabb helyi együttműködést, és a fejlesztési források elosztásánál „ meg kell követelni az integrációs törekvéseket". Az országgyűlési határozat elfogadását követően a végrehajtására kiadott feladatterv előírta a felsőoktatási intézmények oktatási együttműködése „különböző integrációs fokozatot jelentő" formáinak és az intézményrendszer átalakítására vonatkozó kormányzati koncepciónak a kidolgozását. Az országgyűlési határozatot megelőzően, 1995 augusztusában - a felsőoktatási intézmények vezetői testületeinek a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalását követően, a további költségvetési elvonások elhárítása érdekében - a Felsőoktatási és Tudományos Tanács ad hoc bizottságot alakított, amely rövidesen elkészítette „A magyar felsőoktatás modernizálása" c, konkrét javaslatokat is tartalmazó tervezetet. (Eszerint egységes egyetem jönne létre Debrecenben, Pécsett és Szegeden, többkarú városi egyetem működne Gödöllőn, Miskolcon, Sopronban és Veszprémben, két egyetemi és két főiskolai szövetség lenne Budapesten, egységes főiskola Egerben, Győrött, Kecskeméten, Nyíregyházán és Szombathelyen; a tervezet továbbá megoldandó kérdésnek tekintette néhány intézmény helyzetét, és lehetségesnek tartotta egyes kisebb intézmények önkormányzatoknak való átadását.) Egyidejűleg 1995-ben két intézmény integrálódott: a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola a Janus Pannonius Tudományegyetem, e főiskola bajai intézete az ottani tanítóképző főiskola, az Ybl Miklós Műszaki Főiskola debreceni főiskolai kara pedig a Kossuth Lajos Tudományegyetem szervezetébe került. (Ugyanakkor a vidéki orvostudományi egyetemeknek egészségügyi főiskolai karai alakultak, többnyire más városokban.) Jelentősebb intézkedések azonban az intézményhálózat átalakítása, széttagoltságának csökkentése érdekéhen nem történtek; ehhez előbb meg kellett teremteni a szükséges törvényi kereteket. Az 1993. évi felsőoktatási törvény 198