AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Bene Sándorné: A Budapesti Egyetemi Könyvtár vetustissima-gyűjteménye – a feldolgozó munka tükrében

minden lehetséges eszközt igénybe vesz. A szakmai előfeltétel megteremtése, azaz a számítógépes antikvafeldolgozás szabályainak a kidolgozása pedig országos, sót nemzetközi feladat, amelybe a Széchényi Könyvtár vezetésével a mi könyvtárunk is szívesen bekapcsolódna. Hogy érthetőbbé váljon e nem egészen tőlünk függő feltételek megvalósításának a fontossága, amelyek lehetővé tennék antikva-anyagunknak értékéhez méltó feltárását, röviden ismertetném ezt az anyagot, felhívnám a figyelmet néhány jellegzetességére, érdekességeire, amelyek megvilágíthatják magyar, sőt egyetemes kultúrtörténeti jelentőségét is. Az Egyetemi Könyvtár kb. nyolcezer* kötetnyi antikva-állománya eredetét vizsgálva szembetűnő viszonylag egységes provenienciája: egyrészt a nagyszombatituróci-vágsellyei törzsanyag 16. századi részéből, másrészt a szerzetesrendek 1773. évi feloszlatásakor létrejött un. abolíciós anyagból, ezenkívül az OSzK átengedett példányaiból, végül a vásárlás útján beszerzett könyvekből alakult ki. Művelődéstörténeti jelentősége, muzeális értéke felbecsülhetetlen: törzsanyaga a Jezsuita Rend irányítása alatt álló 16/17. századi magyarországi közép- és felsőfokú képzés történetével szoros összefüggésben jött létre, a könyvtár későbbi szerzeményezése is mindig az egyetemi oktatás igényeit szolgálta. Ugyanez a helyzet az abolíciós anyag jelentős részével is, a tanító rendek, főleg a többi jezsuita kollégium könyveivel. Ezt elsősorban tematikai megoszlásuk tükrözi, így ennek elemzése értékes adatokkal szolgál a magyar művelődéstörténet, ezen belül leginkább a pedagógia- és oktatástörténet kutatói számára. I. Első helyen állnak természetesen a vallási, hittudományi kiadványok: a latin nyelvű Biblia (Vulgata) számos kommentált kiadása (pl. a többkötetes, fóliónagyságú baseli és lyoni kiadások), az önálló Biblia-kommentárok (pl. az egyházatyák kommentárjain kívül Alonso Tostado sorozata), az egyházatyák és tudós középkori teológusok: Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Aranyszájú Szent János, Szent Ambrus, Albertus Magnus, Petrus Lombardus, Bernardinus de Bustis, Guillermus Parisiensis, stb. Szentírás-kommentárjai, teológiai művei, prédikáció-gyűjteményei, a szentek legendái (pl. Jacobus de Voragine Legenda aurea с gyűjteményének több kiadása), a szertartáskönyvek: breviáriumok, misekönyvek (pl. a passaui, esztergomi, stb. misekönyvek) és antifonálek, a szerzetes-rendek szabályzatai, az ún. "Statuta" (pl. a Kartauzi Rend többkötetes szabályzata: Vet. 10/1, a Premontreiek szabályzata: Vet. 05/36, stb.), rendtörténetek (pl. Manuel da Costa jezsuita rendtörténete, a több szerző írásait tartalmazó hat kötetes Doctrinae Jesuitarum praecipua capita, stb.), egyházi zsinatok aktái /pl. az olmützi: Vet. 09/24, baseli: Vet. 15/64, niceai: Vet.72/1, stb. zsinatoké/, egyháztörténeti művek (pl. Adamus Bremensis: História ecclesiastica, Vet. 95/2). * Az újonnan elkészült gépi leltárkönyv adatai szerint kb. 9500 17