AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Farkas Gábor Farkas: Mohács legendája

ne menjen a háborúba, mert ott hagyják egy sírban a mocsár mellett. E%1 a papírt pedig egy futár ke^e adta át, de La/os király elől elrejtették; vonakodtak tudomására felolvasni, hogy hadjárata abba ne maradjon. '

w A Nagyvátyon feljegyzett mese pedig a következőképpen adta elő Lajos halálát: "Aztán mikor már futni kellett a csatából, egyszer hátranéz a király — VÍ\ előttem, tűz utánam, édes szpgám, merre fussunk? — Megint futottak tovább. Megint hátranéz, megint kérdi — víz előttem, tü\ utánam, édes szpgám, hová legyünk? - Megint csak futottak tovább. De már harmadszor nem kérdezhetett semmit, mert a török utolérte. Akkor a király egyet fordított a lován, neki egyenest a Dunának. Aztán oda is fúlt." Ezek a legendák, mesék és hiedelmek ezután lassan beépültek a századforduló és a századelő irodalmi alkotásaiba, legfőképpen a népszerű drámai művekben. A fent leírt mesét és népdalt olvashatjuk Baksay Sándor történeti körképében is, Brodarics elmesélésébe ágyazva. Voinovics Géza drámájában Czettrich beszélte el a históriát Máriának, amelyben Kanizsai Dorottya temette el Lajos holttestét a mohácsi csatamezőn. Szomory Dezső színművének ördögi alakja Szapolyai, aki közli Máriával, hogy mostantól ő a király. Utalásai egyértelműsítették a legendát: az erdélyi vajda a királygyilkos.

76 Külön érdemes megemlíteni Fráter György gyilkosságának tanúvallomásai közül is előbukkan a királygyükosság egy új változata. Szalánczy János elmeséli, hogy atyja birtokán, Dánócon ölték meg Lajos királyt.

77 A Mohácsi-vész toposza meghatározó volt a magyar irodalomban évszázadokon keresztül, jellegzetes közhelye lett a reformkori literatúránknak. Feltételezhető, hogy már a tragédia után nem sokkal keletkezhetett krónikás ének magyar nyelven is, de sajnos ezekből egy sem maradt az utókorra. Mégis néhány forrásból - közvetett módon — képet kaphatunk ezekről az elveszett dalokról.

78 Az első fennmaradt irodalmilag jelentős alkotás Listius László a mohácsi csatáról írt 17. századi históriája ugyanúgy Brodaricsra támaszkodott, mint Etédi Sós Márton 18. századi eposza

79 Zrínyi Miklós "Vitéz hadnagy" című munkájában felhívta a figyelmet, hogy bármennyire is meseszerű Lajos halálának a körülményei, ennek 75 SZERÉMI 1961. 286. - SUETONIUS 1975. 49. Az antik előzményben Julius Caesar nem olvassa el azt a levelet, amely az ellene készülő összeesküvésről szól. 76 SOLYMOSSY 1926. 347. - Vasárnapi Újság 1887. 815. - BAKSAY 1899. 168-169. VOINOVICH 1922. 83. - SZOMORY 1922. 104-105. "Szapolyai: A király vagyok! Mária: A kezed véres... Szapolyai: Itt fogom le... Mária: Merő vér vagy te... Szapolyai: Meggyónom... Mária: Föloldjalak?... Szapolyai: Megáldozom... Mária: Megáldjalak? Gyónj hát... Gyónj hát... mondd el, hogy ölsz kitanult hóhér, hogy tanuljak tőled... mérget hogy keversz- • • nagy Corvint hogy öltétek meg?... Dózsát hogy kínoztad?... tőröket hogy rejtesz hogy fened ki kőszfveden!" — Ide kapcsolható Mátyás királyról szóló népmesék és mondák a történeti irodalommal való viszonyának legfrissebb feldolgozása: KRIZA 1990. 363-410. 77 BARTA 1988 91. Köszönettel tartozom Hegedűs Pálnak, aki felhívta a figyelmemet erre a forrásra. - NAGY 1863. X. 460. Szalánczy János 1558-ban Izabella királyné országos tanácsosa volt. 78 SIMÁI 1905. - BEÖTHY 1923. 33-52. - RÉDEY 1926. 313-334. 75 LISTIUS 1653. - PINTÉR 1906.152-171.; 280-291. - ETÉDI 1792. - IHÁSZ Imre ebből az eposzból írta "A mohácsi veszedelem" című négy felvonásos drámáját 1795-ben, amelynek szövege sajnos lappang. 152