AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Farkas Gábor Farkas: Mohács legendája

csakhogy a németek iránti gyűlöletüket kitölthessék.

63 A magyarok törökpártisága és árulása ettől kezdve elfogadott tényként szerepelt az egykorú leírásokban, amit már bizonyítani sem kellett (tehát toposszá vált, mint a szegény 11000 szűz), magától értetődő volt. Az általános képben megjelentek azután egyes különösen gonosz magyarok, így mindenekelőtt Szapolyai János (mint a Habsburg trónigény legfőbb gátja), ez az istentelen gonosz, a keresztény vér árulója, aki behívta a törököt Magyarországra Lajos király ellen, mert születésétől fogva gyűlölte a germánokat, s megesküdött, nem nyugszik, míg egy is él közülük. Ezek a klisék a legfontosabb újságokban és korabeli krónikákban szerepeltek, amelyek leginkább irányították a német közvéleményt, s próbálták a magyarság képét torzítani Európa felé, Habsburg megrendelésre. V. Károly részvétlevélen kívül egy jelképes temetést is rendezett II. Lajosnak, de oda egyetlen követet sem hivatott meg. Korabeli források szerint Károlyéknak nagyobb volt az örömük, mint a gyászuk, hiszen a császár és a testvére két új országot nyert ezzel a temetéssel.

64 A fent vázolt népénekekhez és újságokhoz kapcsolható a Mohács köré viszonylag gyorsan kiépülő mondakör és a magyar irodalomban fellelhető toposzok.

65 Egészen a múlt századig követhető nyomon a mítosz egyes elemeinek az előbukkanása, amelyben a legkitartóbb történet II. Lajos rejtélyes halála volt.

66 Egy baranyai népdal a Brodarics-féle változatban siratta el a magyar királyt, míg egy másik feljegyzett népmonda Szerémi György rémtörténetét adta elő kis változtatással. Volt olyan mese, amelyben Lajosnak sikerült elmenekülnie a csatából. Levetette királyi ruháját, éjszakáig a holttestek közé feküdt, s hű szakácsa segítségével egy megölt török ruhájába öltözve Dunaszekcsőre sietett. A kastélyban már várták a főurak, s az odaérkező királyt meggyilkolták, a török ruháját lehúzták, s visszaöltöztették ismét a királyi gúnyájába. Utána egy lóra kötözték a holttestet, majd még azon az éjjel a Csele-patakba dobták. A szakács viszont szerencsésen megmenekült, s tőle tudta meg a királynő, hogy a férjét meggyilkolták. Ezért sok kinccsel jutalmazták meg, s legutolsó ivadékait még a múlt században is ismerték Mohácson.

67 Elgondolkoztató ugyanakkor, hogy a rejtélyes, ellenőrizetlen, sokszor egymásnak ellentmondó, legendás elemeket megőrző hírek miként váltak mégis a közvéleményt formáló újságok lapjain "hitelessé", majd miképpen épültek be a 16. 63 BENDA 1942. 60-61. 64 SZITTYAY 1922.152-163. - TÖRÖK 1926.188-189. - BÁRDOSSY 1943. 33-60. - BARTA 1977. 6-8. - BARTA 1986. 275-277. - RÁZSÓ 1986.136-137. 65 VlD 1910. 87-90. - SZENDREY 1923. 11-14. - SOLYMOSSY 1926. 335-348. 66 BUDAI 1804. I—II. kötet. II. Lajos, Tomori Pál, Szapolyai János és György címszavai. OMM 1896. XIII. kötet. 359-360. Baranya megyét Baksay Sándor írta. - Vasárnapi Újság 1861. 27. szám. 317—318. "II. Lajos király holttestének feltalálása a mohácsi csatatéren." — SZENDREY 1923.11. 67 BAKSAY 1899. 170-172. - SZENDREY 1923. 12-13. A baranyai népdal: 'Lajos király lefordult a lováról bele bukott Csek patak árkába Csek patak tek s^ederindával odavan a Magyarország királya!" - HELTAI 1981. 286. Heltai Gáspár krónikájában Szilágyi Minályt szabadítja ki kedves szakácsa Mátyás király börtönéből. 149