AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)
II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Farkas Gábor Farkas: Mohács legendája
FARKAS GÁBOR FARKAS Mohács legendája* Előző tanulmányunkban a királygyilkosság eredeti forrásait és a legenda természetét igyekeztünk megrajzolni. Ez a legendafolyam Mohács históriájából táplálkozik, s így érdemes lesz ezt a mítoszt is közelebbről megszemlélni. A mohácsi csatáról a leghitelesebb egykorú beszámoló Brodarics István szerémi püspök és királyi kancellártól származott. 1 Jelen volt a csatában és saját szemével látta az egész ütközetet. Munkája Krakkóban jelent meg 1527-ben az alábbi címmel: "Igaz történet a magyarok és S^ulejmán török császár mohácsi ütközetéről.'^ Ez válasz volt az osztrák Cuspinianus vádjaira, miszerint Lajos haláláért környezete vagy a testőrei, a magyarok voltak a felelősek. Rögtön az előszóban megemlítette írásának a célját, hogy röviden leírja, "már csak azért is, mert látom, hogy egyrészről néhányan a\ eseményeket másképpen mesélik, mint megtörténtek, másrészről pedig egyesek meg nem szűnnek hol egy, hol más váddal illetni a mieinket, és a csata szerencsétlen kimenetelét nem emberi dolgokban szokásos esetlegességnek, hanem álnokul a mieink bűnének tulajdonítják." A forrás beszámoló volt, hiszen I. Zsigmond lengyel király szólította fel, hogy írja le részletesen, hogyan halt meg unokaöccse, II. Lajos (I. Zsigmond és II. Ulászló testvérek voltak) a csatában. A rokoni szálak mellett az is motiválhatta a lengyel királyt, hogy szerette volna megkaparintani a magyar trónt, s tájékozódni kívánt a Mohács utáni magyar helyzetről. Zsigmondnak tehát több oka is volt arra, hogy pontos és hiteles beszámolót várjon a királyi kancellártól. Brodarics említette meg először azt a tényt, amelyből később a legenda keletkezett: "már ez idő előtt is [azaz a csata előtt] heves vita folyt a király személyéről." Akadt olyan vélemény is, amely szerint jobb volna, ha a király néhány ezer válogatott vitézzel a csatától távol maradna. Ezt azonban a katonai vezetés semmiképpen nem tűrte volna el, hogy a korabeli szokás ellenében a király ne legyen jelen az ütközetben. Szóba került az a romantikus elképzelés is, hogy valaki más öltözzék királyi fegyverzetbe, de ezt érzelmi okokból nem tartották * A tanulmány első része megjelent Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei X. kötetében Bp. } 2001. 65-85. "Szerémi György hitelességének a kérdése" címmel. Teljes változatban megjelent a Magyar Könyvszemlében 2000. 4. számában 443 - 463. oldalakon "П, Lajos király rejtélyes halála" címmel. 1 Brodarics életére lásd SZÉKELY 1888. - SÖRÖS 1907. - KujÁNI 1913. - KujÁNI 1914. BARTONIEK 8-23. 2 Stephanus BRODERICUS: De conßctu Hungarvrum cum Solymano Turcarum imperatore adMohach história verissima. Cracoviae., apud Hieronymum Vietorem. Die XVIII. Mensis Április. Anno Domini MDXXVII. 4° RMK III. 270. - Mind az eredeti kézirata, mind az első kiadása elveszett és csak másolatban maradt fent. Kritikai kiadását lásd BRODARICS 1985. Továbbiakban Kulcsár Péter fordítását használom: BRODARICS 1977. 135
