AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)

II. Egyetem és felsőoktatástörténet, történettudomány - Farkas Gábor Farkas: Szerémi György hitelességének a kérdése

korszakokban történt politikai gyilkosságokra vagy gyanús körülmények között elhunyt uralkodók és politikusok körüli híresztelésekre: gondoljunk csak Zrínyi Miklós, Széchenyi István, Tisza István vagy Teleki Pál halálára.

3 Történetünk egyik kulcsfigurája Szerémi György.

4 Munkáját, amely 1840-ig majdnem teljesen ismeretlen volt a történeti irodalomban, Verancsics Antal esztergomi érsek felkérésére írta meg. Mindkettejük politikai pályája Szapolyai János mellett kezdődött el, Verancsics a 30-as években diplomataként igyekezett János király külpolitikáját képviselni. Szapolyai halála után 1544-ben Fráter Györggyel meghasonlott, külföldi diplomataként távozott Erdélyből is, majd öt év múlva I. Ferdinánd oldalára lépett át. Tervei között szerepelt Antonio Bonfíni magyar történelmének folytatása, ezért mozgalmas élete során tervszerűen gyűjtötte a legkülönbözőbb feljegyzéseket, jó néhány ismert és ma még ismeretlen embert bízott meg, hogy írja meg az általa megélt eseményeket.

6 A legjelentékenyebb mű, amelynek a megírására az átállás előtt közvetlenül bízta meg Szerémit, beleilleszthető azon kéziratok csoportjába, amelyeket Verancsics felkérésére írtak meg egykorú szemtanúk.

7 Szerémi müvének vezérvonala meglepő módon hasonlatos volt ezekkel a munkákkal: a magyar uralkodó elit volt a bűnös a történelmi nyomorúságért, amely mögött kicsinyes bosszúvágy, kevélység, s I. Ferdinándtól, aki a régi hit oltalmazója, való elfordulás húzódott. Ugyanakkor II. Lajos király halálát Brodarics változatában mesélte el a gyűjtemény első darabja, de történelmi nézőpontját már Ferdinándpártiság jellemezte.

8 Nagyon fontos, hogy itt olvashatjuk a magyarázatát Lajos rejtélyes eltemetésének és meg is nevezte a király első elföldelőit. Ebbe a csoportba tartozott még Zay Ferencnek tulajdonított munka, amelyben meg is fogalmazódott világosan a vád: „a gonosz urak hozzá nem látása miatt lőttek ezek mindenek."

10 Gévay Antal a bécsi levéltár őre találta meg Szerémi lappangó kéziratát Példaként állt előttünk BENE-BORIÁN 1988. kiváló munkája, amelyben a szerzők Zrínyi Miklós halála körüli legendaképződésnek jártak utána. 4 Szerémi életére és müvére lásd: ZILAHI 1860. 160-200. - ZSILINSZKY 1878. 250-255. - DUDÁS 1886/1. 242-252, - DUDÁS 1886/2. - ERDÉLYI 1892. - SZÁDECZKY 1892/1. - SZÁDECZKY 1892/2. -ACSÁDY 1894. 1-59.-VID 1910. - ERDÉLYI 1941. 5 Müvének kiadását lásd SZERÉMI 1961. 6 Verancsics életére és müveire lásd: SÖRÖS 1898. - BARTONIEK 1975. 35-56. 7 ACSÁDY 1894. 32-40. 8 BARTONIEK 1975. 44-51. - VERANCSICS II. 1857. 12. „igin megkegyetlenedínek az magyari urak szegénség ellen, sokkípen nyomorgaták az kereszteseket. " 22. „János vajda nem írkezík vagy nem akara jönni az erdélyi níppel Mohácscsá az király mellé az viadalra. " 64. „ Ugy az Úr Isten megbünteti az kevíly magyarokat, mert nagyobb szimírem és bosszúság nem lehet, mint mikor egy vitéznek tollát /éjiből szedik, az fegyvert oldaláról ódják, és az ő lakóheliből kiverik. " 9 VERANCSICS II. 24-25. ,, Lajos király az hadból megfutamik, ki csakugyan ottan Cselénél egy Jogban a sárban vésze. (...) János vajda Fejérvárra mene, az Lajos király testét meghozatá az mohácsi mezeiről s sárból, kinek testit az halászok sárba benyomták vala, hogy az terek meg ne találja. " 10 VERANCSICS II. 157. -ZAY 1982. 35. „Az Lándorfejirvár elvesztésének oka e vöt és így esött. " 66