AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)

II. Egyetem és felsőoktatástörténet, történettudomány - Kiss József Mihály: A kolozsvári „menekült egyetem” 1919. évi történetére vonatkozó dokumentumok Szandtner Pál iratai között

Az intézményt a leendő gazdatisztek, birtokosok (azaz a mezőgazdasági termelés későbbi vezetői, irányítói) kiképzésére hozták létre, hogy megszerezhessék mindazt az ismeretanyagot, mely képessé tesz megfelelni a tőkés mezőgazdaság új kihívásainak. Dolgozatom második része ezekről a hallgatókról szól. Az anyakönyvi adatok elemzése során megkísérlek átfogó képet alkotni a diákságról. A kérdések, melyre választ keresek: mennyire volt képes az intézmény megfelelni a társadalmi igényeknek és elvárásoknak, mennyire tudta betölteni kijelölt szerepét, és ez mennyiben szűrhető le az anyakönyvi adatokból. A Kassai Magyar Királyi Gazdasági Tanintézet, 1906-tól Akadémia története A Felső-Magyarországon felállítandó gazdasági tanintézet eszméjével már az 1850-es évek elején is foglalkoztak. Az OMGE 1850-ben felterjesztett javaslatában Kassát is mezőgazdasági tanintézet felállítására alkalmas helyként említi. 1863-ban, amikor a helytartótanács javaslatokat kért az Országos Gazdasági Egyesülettől a Felvidéki Tanintézet létesítési helyének ügyében, Kassa város azonnal jelentkezett, és tájékoztatást kért a felállítás szükségleteiről, 1864-ben pedig feliratban jelezte, kész az intézmény alapjainak megteremtésére. Kassa és a vármegye értelmisége lelkesen támogatta a tervet: Korponay János az Abaujvármegye monographiája szerzője könyvében így ír a megyében tapasztalható mezőgazdasági viszonyokról: "...a gazdászat kellő értelmiséggel sincs kezelve...kitetszik abból is: hogy a 100-200 000 frt oszt. értékű birtokok tulajdonosai sincsenek szakilag kiképezve." Ezért szükséges lenne egy gazdászati intézet és " A míg ilyen létre nem jő, mindodáig a megye területén virágzó mezőgazdászat s gazdászati ipar nem képzelhető." A Felvidék más városai is jelentkeztek, Rimaszombat és Igló szintén szerették volna, ha náluk jön létre a gazdasági tanintézet. De a 60-as években a Felvidéki Tanintézet alapítására nem került sor, viszont létrehoztak intézeteket Keszthelyen, Debrecenben és Kolozsmonostoron. A másik három nagy tájegység egyikén, a Dunántúlon az 1860-as évek végétől egyszerre két helyen is folyt magyar nyelvű gazdászképzés, Keszthelyen és Magyaróváron, éppen ezért a képviselőházban 1871-ben elhangzott, hogy a jobb térbeli elosztás érdekében a keszthelyi intézetet egyszerűen helyezzék át Kassára. A minisztérium a debreceni alapításhoz hasonlóan, az intézményhez szükséges földterületet a várossal biztosíttatta. A konkrét tárgyalásokat Szlávy 4 Korponay János: Abaujvármegye monographiája. I. köt. Kassa, 1866-1870. 311-312. 1. 5 Keszthely... 162. 1. (Természetesen a keszthelyiek tiltakoztak a felvetés ellen, de maga a/, elképzelés is jelzi, hogy az igazán nagy problémát a tanár és pénzhiányjelentette.) 162