AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)

III. Irodalomtörténet - Muth Ágota Gizella: Irodalmi városképek. Adalbert Stifter: Bécs és a bécsiek, az életből vett képekben

mint új elemet ábrázolja, realista és máig érvényes módon. Ezekben a müvekben az egyes figurák, rétegek, foglalkozások képviselőiről van szó.

14 A nagyvárosi arcnélküli tömeg Grabbe és Büchner drámáiban lép elénk, ugyancsak a 30-as évekből való müvekben, amelyek azonban realista, szinte naturalisztikus jeleneteikkel messze túlmutatnak a biedermeier felfogáson. A városábrázolás nem volt ismeretlen a 18. században sem, sőt Kari Riha szerint a két "alapmű" ekkor született: Le Peyre: Die Sitten von Paris moralisch und satirisch beschrieben ( A párizsi szokások és morál szatirikus ábrázolása) és J.C. Nemeitz; Séjour de Paris, Oder Getreue Anleitung, Weichergestalt Reisende von Condition sich zu verhalten haben, wenn sie ihre Zeit und Geld nützlich und wohl zu Paris anwenden wollen, Nebst einer zulänglichen Nachricht von dem Königl Französischen Hof, Parlement, Universität, Akademien, etc. (Párizsi szokások, vagyis pontos útmutatás azokról a körülményekről, amelyekhez alkalmazkodni kell az utazónak, ha idejét és pénzét hasznosan és jól szeretné Párizsra fordítani, Ezen kívül kielégítő tájékoztatás a francia kir. udvarról, parlamentről, egyetemről, akadémiáról etc.), — mindkét könyv 1750-ből való. Véleménye szerint e két típusból fejlődtek ki a későbbi városképek variánsai, vagyis a morálszatíra és a topográfia. Mindkettő a címében közli célját.

15 A Die Sitten von Paris szatirikus erkölcsi kritika a 18. század közepének Párizsáról, az egymás iránti közömbösség kérdése már itt felmerül: " Akik régóta egy házban laknak, gyakran nem ismerik egymást; Az ember nem bízik senkiben. "

!6 Bemutatja a különböző társadalmi csoportokat, a város jó és rossz oldalát. A 30as években elkezdődik a zsánerképek sora, amelyeket ábrázolási módjukról Riha "Wie es ist - Publikationen" összefoglaló néven illet, vagyis a szerzők olyannak mutatják be a várost, amilyennek látják, amilyen a valóságban.

17 A Wie es ist... már a címben szerepel. Ezek sorát E. Forstmann franciából fordított Wien wie es ist, Fortsetzung der Sitten- und Charaktergemälde von London und Madrid (Bécs, amilyen a valóságban, a londoni és párizsi erkölcs- és jellemtabló folytatása) c. könyve nyitja meg, 1827-ben. Ezt követi Hans Normann álnéven J.A. Groß-Hoffinger: Österreich wie es ist, 1833-ban és sorolhatnánk. Béccsel kapcsolatban Willibald Alexis: Wiener Bilder, J833( Bécsi képek) és Adolph Glaßbrenner: Bilder und Träumen aus Wien 2 Bde., 1836 ( Képek és álmok Bécsről ) с. írását érdemes említeni, amelyek valószínűleg Stifter Bécsvárosképeire is hatással voltak. A topográfiára, s az ebből keletkező útikönyv14 Vö. TRAUTMANN, René: Die Stadt..

.46. 15 Vö.RIHA, Karl: Die Beschreibung der großen Stadt. Zur Entstehung des Großstadtmotivs in der deutschen Literatur. (Ca. 1750-1850). Bad-Homburg, Berlin, Zürich, 1970.41. ' '"Diejenigen, die schon lange miteinander in einem Hause gewesen, kennen sich oft nicht; Man vertrauet sich keinem Menschen." Idézi RIHA, Karl: Die Beschreibung..

.48. 17 Vö. Uo. 62. 259