AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)

II. Egyetem és felsőoktatástörténet, történettudomány - Schütz István: Az ismeretlen Koszovó

Végül meg kell említenünk még egy nyomós okot, amiért ebben a korban bajosan elképzelhető bármilyen tömeges méretű (szerb) elvándorlás Koszovó területéről. Ez a nyomós ok pedig az a nagyarányú gazdasági fellendülés volt, ami a 16. sz. folyamán köszöntött be Koszovóban, ahol nem kevesebb, mint 55 mesterséget folytattak, fejlődtek és gazdagodtak a városok, virágzott a kelet-nyugati és dél-északi kereskedelem. Prizren városában megindult a később európai hírűvé váló fegyvergyártás. A szultán újra indíttatta az ólom és az ezüst bányászatát a koszovói bányákban és a 15. sz. végétől kezdve Novoberdában török ezüstpénzt vertek. Ez a gazdasági prosperitás inkább vonzotta Koszovóba még a távolabbi területek lakosait is, és a 17. sz. derekára lakosságának lélekszáma meghaladta Észak-Albánia és a mai Montenegró lakosainak számát.

24 A török birodalom utolsó nagy katonai erőfeszítése Bécs 1683-as ostroma volt, amelynek kudarca után a hódítók egyik vereséget szenvedték el a másik után. XI. Ince pápa felhívására 1684-ben megalakult a Szent Szövetség Ausztria, Lengyelország és Velence részvételével, amihez két évvel később Oroszország is csatlakozott. A szerbek és az albánok főként Velencében bíztak, amely hajóhadával meg is indította támadásait a törökök ellen. A török hódoltság elleni felkelés szervezésében fontos szerepet töltött be III. Arzén ipeki szerb pátriárka, aki áttette székhelyét a zetai (montenegrói) Cetinjébe. A zetai Danilo Petrovic Njegus metropolita valóságos népi mozgalmat indított a török hódoltság ellen, aminek első gyászos következménye az iszlámra áttért szláv és albán lakosság körében rendezett vérfürdő volt. 5 Közben Eneo Piccolomini az egyesült keresztény seregek élén lépésről-lépésre szorította vissza a törököket, majd Prizrenből felszólította III. Arzén pátriárkát, hogy haladéktalanul térjen vissza székhelyére, különben Lipót császár elmozdítja méltóságából. Ezt követően a pátriárka, az albánok és a szerbek vezetői 1689-ben Prizrenben hűségesküt tettek Lipót császárra, mintegy 20.000 albán és szerb fegyveres csatlakozott a császári seregekhez. A katolikusokat most is Pjetér Bogdani, továbbá Tome Raspasari skopjei vikárius mozgósította a törökök ellen. A felszabadulás öröme azonban tiszavirág életű volt: 1689 őszén váratlanul meghalt Piccolomini császári hadvezér, a török szultán pedig a kiváló hadvezérnek bizonyuló Mehmet Köprülü pasát nevezte ki hadai élére. Ez utóbbi a kacaniki csatában megsemmisítő vereséget mért a keresztény hadakra és a Száva-Duna vonaláig szorította vissza őket. Piccolomini tényleges utóda, Krisztián holsteini őrgróf nem rendelkezett elődjének kiváló katonai és diplomáciai adottságaival. A szerb lakosság hamarosan ellene fordult (bosszúból több szerb falut felperzselt), a büszke albán hegyvidékiek pedig tömegesen hagyták ott csapatait az osztrák tisztek arrogáns, sértő magatartása miatt. A vert hadakkal együtt 1690 tavaszán III. Arzén pátriárka és két ortodox Rexhep Qosja, id. mü 80-81. Csató T. - Gunst P. - Márkus I., Egyetemes történelmi kronológia 1. Budapest 1984. 268. 99