AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)
II. Egyetem és felsőoktatástörténet, történettudomány - Schütz István: Az ismeretlen Koszovó
átmenetileg Ipek és Prizren városát is bekebelezte, Prishtina viszont Lazar Hrebeljanovic, a cári udvar egyik tisztségviselőjéből lett „kralj", a későbbi rigómezei tragikus hős kezébe került. A három várost alig egy évtizeddel később egy másik szerb nagybirtokos, Vuk Brankovic szerezte meg. A korábbi hatalmas, soknemzetiségű birodalom széthullott területein a legnagyobb hatalommal Tvrtko boszniai uralkodó és Lazar király rendelkezett, ez utóbbi a kelet-koszovói ezüstbányákat is megszerezte 16 A rigómezei csata után a törökök gyorsan elfoglalták a nagy szerb birodalom csaknem egész területét. Shkodra városának elestével (két ostromot állt ki) 1479-ben az egész albán lakta terület török hódoltság alá került. A vár falain harcolt Marin Barleti (1460 körül-1512 vagy 1513) albán humanista is, aki a 16. sz. elején Velencében adta ki latinul írt müveit Shkodra ostromáról, majd Szkenderbég „epirota hercegről". Ez utóbbi müve három latin nyelvű kiadást ért meg, majd több mint tíz nyelvre lefordították és az európai Szkenderbégirodalom fő forrása lett 17 Hangsúlyoznunk kell, hogy a rigómezei csata jelentőségét a szerb és az albán folklór (pl. a Vucitérnben - ma Vushtrri) albán nyelven feljegyzett Ének a rigómezei csatáról с hosszú hősi ének emelte szinte mitikus magasságba. Ez érthető is, hiszen a csatában Bajazid török szultán és a keresztény hadakat vezető Lazar király egyaránt halálát lelte. A csatában mindkét fél igen nagy veszteségeket szenvedett, de valójában egyik fél sem került ki győztesként, mivel Bajazid, a trónörökös lóhalálában vágtatott vissza a szerájba, hogy utódlását bebiztosítsa. A balkáni népek sorsa valójában már csaknem két évtizeddel korábban, még 1371-ben a Marica mentén vívott csatában megpecsételődött, amelyben a törökök meglepetésszerű éjszakai támadásukkal szétverték a „kralj" Vukasin és Ugljesa vezetése alatt álló négyszer nagyobb keresztény hadakat, majd Murád szultán 1386-ban Nis városát is elfoglalta 18 Török csapatok először a 14. sz. elején tűntek fel a Balkán félszigeten, mégpedig egy katalán hódító hívó szavára, majd néhány évtizeddel később Milutin szerb „király" csapatait erősítette meg másfélezer török fegyveres. Török segítséget vett igénybe Johannesz Kantakuzenosz bizánci császár elveszett hatalmának visszaszerzésére (ezek a törökök olyan jól érezték magukat a Balkánon, hogy nem is voltak hajlandók visszatérni Kis-Ázsiába), és török segítséggel szállt szembe Kari Topia durresi albán földesúr is a Balsha-család terjeszkedésével. A középkorban különben is gyakori volt, hogy egy-egy uralkodó hadat viselve idegen csapatok segítségét vette igénybe. Bäsärab, a dinasztia-alapító havaselvei vajda és az Al-Duna menti szálláshelyeken élő " John V. Л. Fine Jr. id. mű 377-389. Alcks Buda, Marin Barleti, in: Fjalori enciklopedik shqiptar, Tirana 1985, 69-70. Selim Islami - Kristo Frasheri, História e Shqipérise. I. Tirana 1959. 365-366. 95
