AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)

II. Egyetem és felsőoktatástörténet, történettudomány - Schütz István: Az ismeretlen Koszovó

Az első szerb terjeszkedés A középkori Rascia szerb állam eltörpült a hatalmas Diocleia (a későbbi Montenegró) mellett, és csak all. században tett szert vezető szerepre. A Bizánctól elszenvedett nagy katonai vereség után, 1160-ban a Nemanjidadinasztia került hatalomra, hogy 260 éves uralkodása alatt nagy, sok nemzetiségű szerb birodalmat hozzon létre, amely a 13-14. század folyamán Bizánccal is dacolt. Stefan Nemanja nagyzsupán először Nis városát foglalta el és kergette el fegyveresen még a város környékéről is az ott élő albánokat, majd a század 80-as éveiben Skopje városáig terjesztette ki hódításait. Nem kisebb hatalmasság adta hozzá feleségül az unokáját, mint Enrico Dandolo, a híres velencei dogé, aki a IV. keresztes hadjárat seregeit Konstantinápoly ellen fordította, elősegítve a Keleti Latin Császárság kikiáltását. Amikor 1196-ban a nagyzsupán a fia javára lemondott a trónról, gazdag ezüstbányáival Koszovó egész keleti része már szerb uralom alatt állt. Fia Első Megkoronázott Stefan néven került a történelembe, mivel 1217-ben áttért a katolikus hitre és a pápától kapott királyi koronát. Fivére, Rastko elkeseredésében beállt szerzetesnek az Athosz-hegyi kolostorba, szerzetesként felvette a Száva nevet, majd kihasználva az ohridi görög érsek szembefordulását a konstantinápolyi pátriárkával, 1219-ben a bolgár pátriárka és az Athosz-kolostor elöljáróinak hozzájárulásával megalapította az önálló szerb egyházat, amelynek (1235-ig) az érseke lett. Elűzte a szerb uralom alatt álló területekről a görög püspököket és könyörtelenül üldözte a katolikusokat. Száva érsek 1235-ben halt meg és ő lett a szerb ortodox egyház első, mindmáig tisztelettel övezett szentje. Az első három Nemanjida uralkodó Rascia területén alapított kolostorokat (ott volt a szerb bölcső!) és az önálló szerb egyház központja csak a 13. sz. végén, biztonsági okokból került Ipek városába, miután 1290 táján a zicai kolostorközpontot kalandozó kumánok és mongolok dúlták fel.

12 Ezért és így került át váratlanul a szerb egyházi élet központja a mai Koszovó nyugati felébe, ezért és ezzel indult meg tulajdonképpen a terület szerbesítésének első korszaka. A hódítást a 13. sz. közepén I. Stefan Uros, majd öccse, Mii útin folytatta, aki 1290-ben ismét elfoglalta Skopje városát, 1315-ben pedig a Dürres városától délre húzódó albán tengerpartot is. 1330-ban még súlyos katonai vereséget mért Bizáncra, de a következő évben fia, Dusán fellázadt ellene, börtönbe vetette, ahol nemsokára megfojtatta. Stefan Dusánt még abban az évben meg is koronázták. Hódító seregeiben ezrével harcoltak albánok is, akik így akarták megtorolni a hosszú bizánci uralmat.

13 Dusán soknemzetiségű birodalma, a mai szerb nacionalisták nosztalgikus Nagy Szerbiája, 1340-ben érte el tetőpontját: a Dunától a Korinthoszi-öbölig terjedt. A hódító uralkodó Skopje városába tette át 11 Hadrovics László, Vallás, egyház, nemzettudat, Budapest 1991. 19-26. 12 John. V. A. Fine Jr., The Late Medieval Balkans, Michigan 1985. 204. 13 Serbisches Mittelalter / Altserbische Herrscherbiographien (Danilo II und Schüler) Graz 1976 II. 176-191. 92