AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)
II. Egyetem és felsőoktatástörténet, történettudomány - Farkas Gábor Farkas: Szerémi György hitelességének a kérdése
IL EGYETEM- ÉS FELSŐOKTATÁSTÖRTÉNET, TÖRTÉNETTUDOMÁNY Farkas Gábor Farkas Szerémi György hitelességének a kérdése A mohácsi tragédia kérdésköre napjainkig elképesztő indulatokat gerjeszt. Ennek oka lényegesen összetettebb annál, semhogy egy rövid tanulmányban választ találjunk rá, itt csak egy apró mozzanat igazságát keressük. Ez a kérdés II. Lajos magyar király rejtélyes halála. Úgy véljük: ez a probléma már az adott történelmi helyzetben is politikummal terhelt volt, s a szándékos torzítás és hazugság ennek a rovására írható. A kérdés tulajdonképpen nagyon egyszerű: megölték-e II. Lajost a magyarok menekülés közben, vagy belefulladt a kiáradt Csele-patakba? A kérdés megválaszolásához szükséges felvázolnunk, hogy II. Lajos meggyilkolásának híréhez valójában kinek fűződött érdeke. A kettős királyválasztás következett abból az alaphelyzetből, hogy I. Ferdinánd trónigényét a dinasztikus jog alapján, az 1515-ös házassági szerződésre hivatkozva nyújtotta be. 1 Ezzel szemben állt Szapolyai János jelölése a trónra, amelynek előzménye a magyar rendek 1505-ös rákosi végzésben hozott határozata volt. 2 Az európai és a hazai közvéleménnyel tehát el kellett hitetni, hogy az erdélyi vajda méltatlan a magyar uralkodó szerepére, hiszen megsértette a dinasztikus jogrendet, amelyben a házassági szerződés révén Habsburg Ferdinánd lett a törvényes utódja II. Lajosnak. Ehhez járult hozzá az a vád, hogy a legszörnyűbb bűncselekményben, a király meggyilkolásában is ő a felbujtó, s ráadásul öccse az ítéletvégrehajtó. A 16. században ez a vád volt a legcélszerűbb eszköz a politikai vetélytárs semlegesítésére. Végezetül: a magyar történelemben teljesen harmadrangú dolog, hogy Szapolyaiék megölték-e a magyar királyt vagy nem. A mohácsi csata utáni évtizedek menetét semmilyen mértékben nem befolyásolta ez a legenda, s a Habsburg trónigényt illetve a török előrenyomulást sem gátolhatta meg. Ugyanakkor a legenda természetrajza több vonatkozásban is hasonlít a későbbi Szeretnék köszönetet mondani BAKOS Józsefnek, BARSI Jánosnak, BENE Sándornak, CSUTI Elemérnek, DÉNES Iván Zoltánnak, ERDÉLYI Gabriellának, FURKA Tamásnak, JOBBÁGY Andrásnak, KULCSÁR Péternek, MONOK Istvánnak és Boris NlKSlCnek, akik számtalan remek ötlettel és kíméletlen kritikával láttak el munkám során. A tanulmány teljes terjedelmében a Magyar Könyvszemlében fog megjelenni, itt csak a Szerémi Györgyről szóló fejezetet közöljük. 1 HERMANN 1961.-KOSÁR Y 1978. 10^19.-KUBINYI 1981. 66-107. 2 SZABÓ 1908. - SZABÓ 1909. - Vesd össze SZEKFÜ 1911/1. 448-451. recenziójával - SZABÓ 1911. 553-555. erre adott válaszával-SZEKFÜ 1911/2. 654-655. vitazárójával - FRAKNÓI 1918. 65
