AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)
III. Irodalomtörténet - Knapp Éva: A barokk kori nyomtatott mirákulumos könyvek jellemzői III.
"Tersactum Coronata Deipara Virgine Insigne sive Triumphus Gloriosissimus B.Mariae Virginis ..." 22 , "Triumphus Coronatae Reginae Tersactensis, signis, prodigiis ubique nitensis ..." Szerkezeti típusok A címadás után a könyvek általános jellemzője, hogy a címlapot követően különböző bevezető részeket /ajánlás, előszó, engedélyt/ tartalmaznak, ezekről már korábban szóltunk. Ezeket a részeket a műfaj fejlődés korai szakaszát tükröző, legegyszerűbb felépítésű kiadványban, az 1703-as sümegi könyvben a mirakulumok leírása követi, amit Máriáról szóló elmélkedés egészít ki /1.ti pus/. 4 /Táblázat/ Aligha véletlen, hogy a magyarországi kegy helyekhez kapcsolódó anyagban nem találtunk példát a műfajnak a középkorból a barokkba átvezető szakaszára, amelybe a csak mirakulumot tartalmazó kiadványok / egymirákulumos röplapok, un. mirákulumlevelek, egy-egy év mirákulumanyagát hozó füzetes nyomtatványok/ és a mirakulumok mellett szentéletrajzot is magában foglaló munkák tartoznak elsősorban. 25 Az európai anyagban arra is van példa, hogy a kezdetben meglehetősen igénytelen kiadványok az ellenreformáció során testes kötetekké, nem egyszer nagy teológiai-apologetikai apparátussal ellátott fóliánsokká duzzadnak. 2 Itt kell megemlítenünk, hogy a műfaj fejlődésének ebbe az átmeneti szakaszába tartozik az a magyar nyelven 1627-ben ismeretlen helyen megjelent kiadvány, amely egy nem magyarországi kegyhelyhez, Czestochowa-hoz kapcsolódik. Ebben a fordító, Fráter Lajos pálos szerzetes a magyar vonatkozásokkal rendelkező kegykép története után betegségek szerint tematikus rendben csoportosítva, újra kezdődő számozással hozza a csodák leírását, majd Radzivel Lanczkoronay Miklós 1601-ben Krakkóban latin nyelven kiadott szentföldi útleírásának második levelét közli, végül öt, Máriát különösen tisztelő női szent életrajzát adja közre. A kiadványok 2. típusában a csodák leírása valamilyen módon a kegyhely történetének bemutatásához kapcsolódik. Ebbe a típusba 16 kiadvány tartozik, ebből 12 a 18. században, 3 a 17., 1 pedig a 19. században jelent meg, ami jól mutatja, hogy ez a típus a 18. század egyik legkedveltebb szerkesztési módját tükrözi. A P.Ladislaus Kummer által 1734-ben kiadott máriavölgyi könyvben például a 10-41. oldalon a kegyszobor történetét találja az olvasó, 22 XXVIIIB2 23 XXVIIIB3 24 XXVIB1 2- Bauer. Anton 1957., Bach, Hermann 1963. 67-70., 91. 26 Bach. Hermann 1963. 115-150., Brückner, Wolfgang 1983. 130-135 27 Fráter Lajos /ford./: Kincs tartocska az világos czestohoy egyhazának.mely magában foglal historiáiát csudálatos Boldog Aszony képéről ...Az első Remete Sz.Pál szerzetin való Fráter Laios által lengyel es deák irásbul magyarra fordittatot.../Krakkó?/ 1627.ny.n.OSZK RMK 1.565/1. A munkát a Régi Magyarországi Nyomtatványok 1983.11. 431-433. 1391 .sz.alatt írja le, és sajátos módon "katolikus vallási históriá"-nak nevezi. 210
