AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)

II. Egyetem és felsőoktatástörténet, történettudomány - Kiss József Mihály: A kolozsvári „menekült egyetem” 1919. évi történetére vonatkozó dokumentumok Szandtner Pál iratai között

vezetésével bízták meg, melynek igazgatója volt az intézet 1945-ös megszüntetéséig. 1928. decemberében a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jogés Államtudományi kara egyhangú döntésének eredményeként nyert nyilvános rendes tanári kinevezést a politikai tanszékre. A tanszéken 1929. szeptemberében kezdte meg működését, s ekkortól 1948. október 6-ig volt a politika, illetve az általános alkotmánytan és közigazgatástan tanára. Az 1948/49-ben bevezetett új jogászképzés Szandtner tanszékének a tárgykörét is módosította, s 1949. március 31-én nyugdíjazták. A tanítás mellett 1915-ben és 1916-ban a nagyváradi jogakadémia dékánja volt. 1917-ben Kolozsvárott rendezte a közjogi és a közigazgatás-jogi szemináriumok könyvtárát, majd 1918-ban megbízták a jogi kar könyvtárának vezetésével. Budapestre kerülése után, tanszékének elfoglalásával egyidejűleg az Egyetemi Tanács megbízta a diákjóléti és diákvédő iroda megszervezésével és vezetésével. Ennek szervezését 1930-ban kezdte meg, s a Pázmány Péter Tudományegyetem Diákjóléti és Diákvédő Irodája az 1931/32-es tanévvel meg is kezdte működését. Szandtner közmegelégedéssel vezette az irodát 1948. októberéig. A kolozsvári, illetve szegedi egyetem jog- és államtudományi karának egy tanéven át, a budapestinek három alkalommal volt dékánja. A budapesti egyetem tanácsának hat éven át volt tanár-tanácsjegyzője. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia jogtudományi bizottságának és a Szent István Akadémiának is. Anyanyelvén kívül saját bevallása szerint németül és latinul kiválóan, angolul elég jól, franciául és olaszul pedig a tudományos müvek megértéséhez szükséges mértékben tudott. A levéltárunkba került iratok között a tanulmányi előmenetelét tanúsító okmányok, kinevezésére vonatkozó iratok, vele kapcsolatos tanácsülési jegyzőkönyvi kivonatok s a diákvédelemre és a pályaválasztási intézet működésére vonatkozó akták mellett nagy számban fellelhetőek a kolozsvári egyetem budapesti működésére és a Szegedre történő elhelyezés kapcsán folytatott tárgyalásokra vonatkozó feljegyzések is. A továbbiakban a kolozsvári egyetem, illetve a Kolozsvárról menekült egyetemi tanárok és diákok sorsát kíséreljük meg megvilágítani Szandtner Pál hagyatékának tükrében. Kolozsvár 1918. december 24-i, román királyi csapatok által történt megszállása az egyetem további működésére nézve súlyos következményekkel járt. 1919. május 9-én kelt az az irat, melyben a hatóságok a román királyra való eskü letételére hívták fel az egyetem oktatóit. A hűségeskü megtagadását egyenértékűnek vették azzal, hogy az érintettek lemondanak addig élvezett összes jogaikról. A hűségeskü letétele azonban nem jelentette volna automatikusan az addig betöltött állás megtartását, mert a hatóságok az egyetem 141