AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)

II. Művelődéstörténet - Borián Elréd: A történetíró jezsuita testvérek: Kazy Ferenc és Kazy János újraértékelése

Szelepcsényi lényegében ugyanazt fejti ki, mint Pázmány az ifjú Kemény Jánosnak, akinek nyomatékosan meghagyta, hogy Erdélynek sorsszerűén a törökhöz kell tartoznia, s ez az alapja a királyi Magyarország Habsburg Birodalmon belüli relativ függetlenségének. Pázmány azért mondhatta el véleményét kissé meghökkentő stílusban, mert már I. Rákóczi Györgynek sok konfliktusa volt a törökkel, és ez veszélyeztette a királyi Magyarországot is. Sem II. Rákóczi György sem Kemény mint fejedelem nem hallgatott Pázmányra, ezzel mérhetetlen szenvedést okozott Erdélynek, s közvetve a törökellenes politikájuk az egyik fő okozója volt a vasvári békének. Pázmány természetesen bízott egy nemzetközi szövetség későbbi győzelmében, ezért tette az idöhatározó mellékmondatot a figyelmeztetése mellé: "Átkozott ember volna, ki titeket arra kísztetne, hogy töröktől elszakadjatok, ellene rugoldozzatok, míg Isten az kereszténységen másképpen nem könyörül..."

8 II. Rákóczi Györgyöt a lengyel király, János Kázmér is hívta, hogy segítsen neki a svédek ellen, bíztatta, hogy a fia lengyel király lehet, de ennek feltétele, hogy római hitűvé váljon. A protestáns svéd uralkodó és a lengyel király ellenzékének hívása azonban erősebbnek bizonyult, és Isten akarata ellenére (invito Deo) a fejedelem Lengyelországra tört, ahol seregei semmit nem tartottak szentnek, ezért a nép gyűlölte őket. Kazy az ókori történetíráshoz hasonlóan egy rossz előjelről is ír: óriási vihar tört ki, amikor a fejedelem elindult seregével. Majd elég részletesen elmondja a hadjárat bukásának okait, és követkeményeit: a fejedelemválasztásokat, II. Rákóczi György halálát és Várad bevételét. 1661. év legfontosabb eseménye Kemény János fejedelemmé választása. Kazy nagy tisztelettel szól az új fejedelemről. Barcsai és testvére halálán szánakozik, de nem érződik nagyobb részvét a leírásból. Haller Gábornak és Bethlen Jánosnak nem lesz bántódása a Barcsait szolgálók közül. Kemény azonnal segítségért fordult Lipót császárhoz, mert a török támadás Barcsai letétele, meggyilkolása után 8 Kemény János Önéletírása, szöveggondozás és jegyzetek: V. WIND1SCH Éva, Bp., 1980. 100. p. Pázmány ugyanezt a véleményét már 1. Rákóczi Györgynek is megírta. Pázmány Péter összes müvei, Levelezés, 2. köt.. Budapest, 1911. 732. p. 52