AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)

IV. Egyetem- és felsőoktatástörténet - Szögi László: 1848 utóélete a magyar felsőoktatásban

A forradalmi hullám elülte után mondhatni ismét kevésbé volt divatban 1848-ra emlékezni. Elhagyni természetesen nem lehetett, különösen nem 1923-ban Petőfi születésének centenáriumán. Az egyetemeken ekkor hivatalos szünnapot engedélyeztek, de az Országház téri ünnepségeken csak személyre, vagy intézményre szóló meghívóval lehetett részt venni.

6 Ahogy a költő írta "csak a vak Megszokás, a süket Hivatal hozza koszorúit", s szólította meg az ifjúságot, mint majd teszik annyian a 20. században. "Kelj magyar ifjúság, légy te virág magad! Nem drótos füzérbe görbítve, - légy szabad virág, szabad földön, hogy árván maradva megrablott birtokán mondhassa a magyar: Kicsi az én szobám, kicsi, de nem börtön!" 1932-ben március 15. kapcsán megfogalmazták a magyar ifjúság új 12 pontját. Ez többek között a következőket tartalmazta: "Követeljük az érettségit tett és legalább 21 éves magyar állampolgár részére a cselekvő választói jogot és választhatóságnak 30. évről 24. évre való leszállítását. Követeljük a diplomás, de elhelyezkedni nem tudott magyar ifjúságból az országos nemzetoktatói kar létesítését, azzal a feladattal, hogy ez a nemzetoktató kar főleg a magyar földmivelő-réteg és a magyar proletariátus felvilágosítására és megerősítésére használtassák fel és a magyar népet a nyomorral egyre veszedelmesebben terjedő bolsevista tanok megtévesztő hatásával szemben a keresztény nemzeti hagyományok ébrentartása s a műveltség terjesztése útján megvédelmezze. Követelünk áldozatkészséget mindazoktól, akik latifundiumok urai, mamutjövedelmek élvezői és bőségesen fizetett állások halmozói. Szorítsa őket a törvényhozás a jövedelmi adóknak 90%-ig menő progresszivitásával! 6 Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltára l/a Orvoskari Tanácsülési jegyzökönyvek 1923. március 13.