AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)

II. Művelődéstörténet - Fabó Edit: Modern tömegtermelés egy kisvárosban (Kner Izidor Gyomán)

viaskodások", a szerző szakmai, közéleti cikkeinek és más munkáinak válogatása. Kiadványait a szecesszió stílusjegyei uralták, bár a század első évtizedének vége felé a geometrikus elemek is teret kaptak. Kner minden anyagi érdek nélkül nyomtatta és adta ki könyveit, ezért elnézhető az olykor tapasztalható tartalmi igénytelenség.'

3 Kner Izidor, az üzletember ragyogóan használta ki a célzott reklám (Id. Községi Ügykezelés. Község. Röpke Lapok) adta lehetőségeket. Az iparági és piaci környezet Kner Izidor, a tanuló éveiből hazatérő ifjú az Újvilágba illő lendülettel alapított nyomdát, s egyben a kor leghaladóbb tömegkommunikációs eszközéhez jutott a 19. század végi Magyarország kisvárosában. Ügyesen megvetette magát a közigazgatási nyomtatványok piacán. Az adott társadalmi, gazdasági és kulturális környezetben a Nyomdának nem nagyon volt más lehetősége jelentősebb profilmódosításra. Talán a báli meghívókkal, de valódi könyvkiadási reményekkel fel kellett hagynia, s kiskapuként megpróbálkozott bibliofil-kiadványokkal. Az országnak ezen a részén csaknem feudális állapotok uralkodtak a történelmi nemzeti társadalom kereteinek megfelelően. ("Ugyan kit zavar itt egy nyomda, ha kedve telik benne, csinálja. írniolvasni nem igen tud a nép, ájtatos könyveket rendelhet tőle a pap. Tehát se nem oszt, se nem szoroz.") A nyomda már egy új világot, új szemléletet képvisel, mást, mint az elszunyókáló régi, a két világ egyetlen helyen ér össze: a letisztuló államapparátusi életben. A fejlődés, a haladás, az iparosodás jelei elsősorban a fővárosban és a nagyobb városokban lelhetők fel. S inkább Budapest köré koncentrálódik minden, ami a modern polgárosodást képviseli, hiszen itt rakott fészket a tudomány, az ipar, a felsőoktatás, a kulturális élet legjava. Az országos hírű nagy múltú kiadók, nyomdák gyakorlatilag a piac szívében éltek. Hagyományuk, történelmük, kiépített piacuk volt. Csak annyian voltak, amennyit még a közönség eltartott. Szervezett és 33 Félévszázad mezsgyéjén, im. 118-126. p.. PAPP János: A Kner-kónyvkíadás történetéből.

I. In: Békési Elet, 1982. 2. sz. 174-179. p. 76