AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)
IV. Egyetem- és felsőoktatástörténet - Hamar Anna: Az okleveles gazdászok rekrutációja 1920–1948 között
"eszeveszett hajszá"-nak nevezte. Az egyetemi hallgatók számának növekedését elsősorban nem a "külső" okokkal - az I. világháború, menekültek - magyarázta, hanem strukturális válsággal, aminek kirobbanását a háború csak elodázta, de nem akadályozta meg. Az értelmiségi pályák iránti érdeklődés a századfordulón vált jelentőssé és e folyamat mögött az értelmiségi pályákra kerülésért folytatott, és egyre élesedő harc húzódott meg a pozíciók régi tulajdonosai és a feltörekvő társadalmi csoportok között. 1 A gazdasági akadémiák kis létszámú intézmények voltak az egyetemekhez és a nagyobb főiskolákhoz viszonyítva. A századfordulón az öt akadémia hallgatói összlétszáma nem haladta meg évente a 200 főt. Az 1920-as évek elejétől az első évfolyamra bekerülni kívánók száma meghaladta a száz főt, míg a szabályzat az évfolyamonkénti hallgatói létszám maximumát 50 főben határozta meg. 2 Az 1926-os agrár-szakoktatási értekezleten a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos adatai szerint a történelmi Magyarország öt gazdasági akadémiáján 1869. és 1918. között évi átlagban csak 258 hallgató tanult. 1920. és 1925. között az ország három akadémiájára évi átlagban 1.300 hallgató iratkozott be! 3 A húszas évek második felében már csökkent az érdeklődés az akadémiák iránt, legalább is erre utal a beiratkozott hallgatók száma. A nagy törés a harmincas évekkel kezdődött, amikor a hallgatói létszám a húszas évek második feléhez viszonyítva már kétharmaddal csökkent. A harmincas években az akadémiák hallgatói létszáma végig alacsony maradt. 4 Az irreálisan magss hallgatószám a húszas évek első felében, és a húszas évek második felétől végbement csökkenés azt sugallja, hogy a gazdatiszti foglalkozás nem tartozott azon értelmiségi pályák közé, amely a felemelkedő társadalmi csoportokat vonzotta volna. ILAKYD. 1931. 1-2.SZ 2 MOL K-I84-1925-114503 3 Gazdatisztek Lapja 1926. augusztus. 5. p. 4 Az anyakönyvben a harmincas években feltűnően sok a beiratkozott, de tanulmányait el sem kezdő hallgató. Elképzelhető, hogy az akadémiák manipulálták a beiratkozást azaz nem létező hallgatók „iratkoztak be" -, hogy fennmaradásukhoz szükséges létszámot biztosítsák 350