AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)

IV. Egyetem- és felsőoktatástörténet - Ács Tibor: A tudományegyetem hadi tanfolyama és a pesti egyetemi légió 1848–1849

1849 nyarán bekövetkezett haláláig részt vett a légió személyi állományának kiképzésében.

63 Az egyetemi légió számára 1849 egész február hava aktiv hadiszolgálatban és amikor lehetséges volt kiképzésben telt el. Február l-ével a légió két tagját Bodrogközi Lajost és Nagy Samut a hadügyminiszter előléptette hadnaggyá és más honvédzászlóaljhoz helyezte át tiszti beosztásba. A légió katonái továbbra is Tiszafüredet védve vettek részt felderítésekben, portyázásokban és más katonai műveletekben. Február 6-án Asbóth alezredes parancsnoksága alatt más alakulatokkal együtt résztvettek Poroszlónál 300 ellenséges lovas megtámadásában és visszaverésében.

64 Ezekben a napokban Keményfi százados parancsnokságával a pesti egyetemi légió sikeres felderítésen és portyázáson vett részt és eljutott egészen Mezőkövesdig. A hadügyminisztérium február 12-én adta ki a honvédsereg hadrendjét, az egyetemi légiót a hadügyminisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó Asbóth alezredes 12. hadosztálya 1. dandárába osztották, melynek parancsnoka Bangya János őrnagy, a 35. honvédszászlóalj parancsnoka volt.

65 Február 16-án a pesti egyetemi légióhoz a hadügyminiszter előléptette alhadnagynak Uramofszki Józsefet.

66 Nincs még pontosan feltárva a pesti egyetemi légió februári tevékenysége és áthelyezésének időpontja Mezőhegyesre, majd Csanádpalotára. Az viszont tény, hogy a hadi tevékenység, az őrszolgálatok, a fárasztó menetek, az elméleti és gyakorlati kiképzés, a ruházat, a felszerelés és a fegyverzet és az ellátás javulása egyre jobban összekovácsolta a légiót. Egyre több légiótag szerzett olyan gyakorlati és hadtudományi ismereteket, ami felkészítette a tiszti rendfokozatba történő előléptetésre. A pesti egyetemi légió áthelyezése valószínű azért következett be mert Návay Tamás csanádi főispán február 3-án az OHB elnökével közölte, hogy a szerb felkelő csapatok mind közelebb nyomulnak a Maros vonalához, mely Szeged és Arad között csaknem teljesen védtelen. Ezért egy zászlóaljat és ágyukat kért Makóra. 63 LdBONA/.m. 631. p. 64 KLÖM XlV.k. 352.p. 65 HM 1849; 653/B., Hadtörténelmi Levéltár, 1848-49. évi gyűjtemény (továbbiakban HLGY). 1849; 13У20. 66 HM 1849; 2926., Közlöny, 1849. február 23. (36.) sz. 125. p. 301