AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)

III. Irodalomtörténet - Muth Ágota Gizella: Bajza József, a magyar „megujhodás” kritikus poétája

Muth Ágota Gizella "Nem tetszeni, hanem használni akarok,... " Bajza József, a magyar „megújhodás" kritikus poétája Reformkorunk egyben a magyar romantika kiteljesedésének időszaka is. Horváth János az európai romantika közös vonásait a nemzeti kultuszában, más irodalmi hatások befogadásában, a francia klasszicizmus tagadásában, a művészet szabadságának és a lángész korlátlan jogának hirdetésében látta. A magyar romantikához vezető utat a nemzeti nyelv, eredetiség és művésziesség programjában jelölte ki, melyben az eredeti még sokkal inkább a magyar hagyományokhoz való visszatérést jelentette (magyar témát magyar nyelven), mint zseniális alkotást. Ez utóbbi igény csak később jelentkezik irodalmunkban, inkább az 1830-as években, amikor Bajzáék már a tehetséget is megkövetelik az íróktól. Az eredetiségnek azonban nálunk a negyvenes évekig megmarad a nemzeti, sőt politikai színezete.

2 Horváth a „megújhodás" korának nevezi a 18.sz. hetvenes éveitől kezdődő periódust, s a három egymásra épülő program vezető íróit Bessenyei Györgyben, Kazinczyban (nyelvmüvelés), majd Kármán Józsefben, Kisfaludy Károlyban és körében (eredetiség), ezt követően ismét Kazinczyban és Kölcseyben (művésziesség) látja. Kisfaludy Károlyt az első „gyakorlati érzékű" íróként mutatja be, aki közelebb vitte az irodalmat az élethez és Vörösmartyban „ a magyar romantika fejedelmi összefoglalóját" ünnepli.

3 A kritika is az eredetiségprogram része, mely nemzeti érzelmű, de elveiben idegen, hiszen Bajzáéknak nem állt még i Szózat a Pesti Magyar Színház ügyében.=BJÖM V. 69. 2 vö. HORVÁTH János: A magyar irodalom fejlődéstörténete. 2. jav. kiad. Budapest: Akad. Kiadó, 1980., 288-292. p. 3 vö. uo. 29-49. és 306. p. 199