AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)
III. Irodalomtörténet - Klimes-Szmik Katalin: A császárság szülte magyar Pasmerindo király és Valeriano herceg
fordítani hanem visszaadni akarja az egyházaknak- amelyektől elvétettek." 41 nem tüntette fel öt az európai udvaroknál a jogrend fenntartójaként, hiszen ezzel egyidöben éppen Szapolyai tanácsa nyomán, már folyamatban volt annak az országgyűlésnek az egybehívása, melyet Mária özvegy királyné és Mohács után az ország kormányzója I. Ferdinand örökösödési jogainak elismertetése és nem a királyválasztás céljával hirdetett meg! A magyar rendek királyválasztási jogát nem ismerte el sem a Habsburg-ház sem támogatóik. Ezt az elvet követték a horvát rendek is 42 . A regény egyik fejezetében Arismenio tanúságos látványt ígér vamennyi hercegnek, így alkonyatkor tanúi lehetnek a Magyar Királyság területén, egy forrásnál annak a jelenetnek amint különféle vadakkal az emberek megmérkőznek, győznek, majd előkerül egy kígyó /sárkány/ amit hosszú tusa után legyőz az oroszlán. A jelenet éppúgy értelmezhető az éjszakai csillagos ég látványaként, ahcgy hajnal felé diadalmaskodik a nap az éj sötétjén, mint a kincset őrző sárkány elpusztításaként. Ebben az esetben a sárkányos címert viselő Báthoriakra nem csak ez a fejezet volna az egyetlen utalás de a regénynek 161 l-es újbóli olasz kiadása figyelmeztetne, a történelem a kozmikus erők feltartóztathatatlanságával és az égitestek pontos járásával azonosan futja be köreit. Az oroszlánt megtépázó dühödt támadás, mely végül, az ellene acsarkodók összefogásának dacára sikertelen marad - ha tekintetbe vesszük azt is, hogy a jelenet az arany szakái las varázsló által, a Magyar Királyság területén, de a német és a francia hercegek szórakoztatására, okulására kínált látvány, - úgy a velencei oroszlán és a Cambray-liga, végső soron elmaradt összeütközése tekinthető a jelenet hátterének. Történetünkben a magyarok törökössége afféle Úrias levél a közemberek szemében: nem szövetséget és segítséget kell adni ami 41 FRAKNÓI V. i.m. 15. p. és 16-27. p. - BARANYAI Béla: Zsigmond király úgynevezett Sárkány-rendje. Adalék a magyar trónöröklési kérdés történetéhez. /Századok/, /Tanulmányok és közlemények a magyar jog-, alkotmány-, és köztörténet köréből. 1 ./1926. 69 p. - VESZPRÉMI László: Az Anjou-kori lovagság egyes kérdései. A Szent György-lovagrend alapítása./Hadtörténeti közlemények/ 107.évf. március l.sz., 3-17. p. ;2 FRAKNOIV. i.m. 16-27. p. 149
