AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

V. Egyetem- és felsőoktatástörténet - Újváry Gábor: „Ha Béccsel megszakad az összeköttetés, akkor megszakad az összeköttetésünk a saját múltunkkal”. Adattár a Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjairól (1920–1944)

/34/ és 1934-280 /34/) "Azzal a megbízással küldetett intézetünkbe, hogy a nyugat-magyarországi határperek történetére vonatkozó bécsi levéltári anyaggal egészíti ki Dr. Domanovszky Sándor egyetemi tanár úr gyűjtését, mely a kérdés tetemes részét máris megvilágította... A feldolgozás középpontjába az államhatár kialakulását akarja felvenni. Szerinte ugyanis a középkor egészen a XVII. századig nem ismert államhatárokat." (Jel. 1933. szeptember I.) "A Staatsarchivban a Hungaricából a XV-XV1. század fordulójára és a XVII. század közepére vonatkozó fasciculusokat nézte át; kivonatot készített egy XVIII. századi elaborátumból, melyben Scheyb tartományi titkár Ausztriának történeti jogát igyekszik bizonyitani a Lajta-Rába közre. A Staatsarchiv des Inneniben és a Niederösterreichisches Landesarchivban az alsóausztriai és stájerországi határ kiigazítására kirendelt bizottságok iratait gyűjtötte össze, míg a Hofkammerarchivban a Niederösterreichisches Herrschaftsakten-sorozatnak a nyugat-magyarországi nagy uradalmakra vonatkozó fasciculusait kivonatolta. Májusban Sopronban járt és itt egy 1717-ben készült érdekes határtérképre bukkant... Levéltári kutatásai mellett a bécsi könyvtárakban tájékozódást szerzett magának az elszakított Nyugat-Magyarország (Burgenland) legújabb osztrák és német irodalmában is." (Külf. 1932/33. 7. o.) (FI.) (CHZS 151. o.) 1935 június-júliusában négy hétig változó belső tagként "Tata történetét kutatta a magyarországi török uralom korában" az állami, a hadi és a kamarai levéltárban. "Kutatásai nyomán már meglehetősen tisztán látja a tatai végvár törökkori helyzetét, gazdasági alapjait s különösen viszonyát a felsőbb hatóságokhoz." (Jel. 1935 szeptember.) (Külf. 1934/35. 6. o.) Az 1940/41. tanévben - nem derül ki, mennyi ideig - ismét változó belső tag. "Korábbi kutatásai kiegészítéseképpen levéltári kutatásokat végzett Tata város törökkori történetére vonatkozólag. Munkája folyamán a XVIII. század húszas éveiig jutott el, amikor Tatának királyi végvár-jellege végképpen megszűnt és az Esterházy-grófok kezére jutván, egy nagy magánuradalom középpontjává vált." (Külf. 1940/41. 7. o.) Publ.: A magyar államhatár kialakulásáról (= Ék. 4. évf.) Az állam Tacitus történetszemléletében (= Ék. 5. évf.) Magyarország határai Szent István korában. In: Emlékkönyv Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján. 2. köt. (Szerk. Serédi Jusztinján) (Bp. 1938.) Helytörténelem (A Bessenyei Társaság kiadványai 4.) (Nyíregyháza, 1941.) A muraközi országhatár a magyar-horvát viszony történetében. In: a Magyar Történettudományi Intézet évkönyve (Bp. 1942.) Burgenland a német történetirodalomban = Száz. 1944. 241-262. o. Ism. müveiről: Moór Elemér = Száz. 1936. 96-97. o.; Kring Miklós: Válasz Moór Elemérnek = Száz. 1936. 236-237. o.; Moór Elemér: Megjegyzések Kring Miklós válaszára = Száz. 1936. 237. o. Juhász Lajos = Száz. 1944. 11 l-l 12. o. Ism.: Majlát Jolán: Egy alföldi cívis-város kialakulása... = Száz. 1944. 546-547. o. Kulcsár Erzsébet Zsuzsanna. Az 1935/36. tanévben változó belső tagként- nem tudjuk, mennyi időn át"a magyarországi német nemzetiségről 1867 óta megjelent német és osztrák véleményekkel foglalkozott". (Külf. 1935/36. 7-8. o.) 1937 június közepétől szeptember közepéig újra változó belső tagként "az Alkieutsch-mozgalomnak Magyarországhoz való viszonyára, eszméire és törekvéseire nézve igyekezett adatokat gyűjteni" a Nemzeti Könyvtár folyóiratgyüjteményében. "Világosság derült e mozgalomnak kezdetben erősen magyarellenes tendenciájára, mely beállítottság azonban már a világháború folyamán erötlenedik, a kommunizmus leverése után pedig megbékült hangon egy megértő nemzetiségi politikáért száll síkra." (Külf. 1936/37. 8. o.) Kumorovitz Bernát Lajos: 1933/34-ben 2 hónapig - október 1-től november 30-ig - volt az Intézet változó belső tagja. (MOL К 726 - 1934-280 /34/.) (CHZS 152. о.) Ezután a "tanév végéig mint vendég tartózkodott az Intézetben". Készülő "Magyar pecséttan" című könyve megírásához folytatott kutatásokat. "Főleg a Staatsarchiv okleveles anyagát vizsgálta át alaposabban s a felkutatott pecsétekről, megfelelő jegyzetek elkészítése mellett, pecsétgipszmásolatokat és fényképfelvételeket készített... Az említett levéltár két pecsétmásolat-gyüjteményének (kb. 20.000 darab) magyar anyagát is áttanulmányozta, főleg a szomszédos államok pecsétgyakorlatával való vonatkozásban. A levéltári munkával párhuzamosan" könyvtárakban is átnézte a tárgyára vonatkozó irodalmat. "A tanév folyamán megjelent «A leleszi prépostság tagjai és hiteleshelyi személyzete 1569-ig» című tanulmánya a Szent Norbert halálának 800 éves jubileuma alkalmából kiadott Emlékkönyvben" és tanulmányt írt az intézeti Évkönyvbe is. (Külf. 1933/34. 6-7. °) Publ.: A magyar címer hármashalma (= Ék. 4. évf) A magyar királyi egyszerű- és titkospecsét használatának alakulása a középkorban (= Ék. 7. évf.) Lederer Emma. 1932 szeptemberében az Intézet változó belső tagja. "Itteni könyvtár-tanulmányait értékesítette «A legújabb gazdaságtörténeti irodalom problémái» című jelentékeny tanulmányában." (Jel. 1933. szeptember I.) (Külf. 1932/33. 7. o.) (MOL К 726- 1933-335 /34/) 414