AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

V. Egyetem- és felsőoktatástörténet - Újváry Gábor: „Ha Béccsel megszakad az összeköttetés, akkor megszakad az összeköttetésünk a saját múltunkkal”. Adattár a Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjairól (1920–1944)

1930-1936 között Jánossy a bécsi magyar levéltári delegáció vezetője, s ugyanebben az időszakban - a tiszti címtárak adatai szerint egy rövid megszakítással (1932-ben nem szerepel ilyen minőségben) - a Történeti Intézet igazgatóhelyettese is volt. Publ.: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852. 1. köt. (A bev. tanulmányt írta és az okirattárat összeáll.) (Bp. 1940.); II. köt. Első r. (Az iratokat összeáll.) (Bp. 1944.) Második r. (Az iratokat összeáll.) (Bp. 1948.) (A Fontes Iratok az 1848-49-i emigráció történetéhez sorozatában.) Die russische Intervention in Ungarn im Jahre 1849 (= Ék. 1. évf.) Der handelspolitische Konflikt zwischen der österreichisch-ungarischen Monarchie und Serbien in den Jahren 1904-1910 (= Ék. 2. évf) Die Territorialfrage der serbischen Woiwodschaft in Ungarn (= Ék. 3. évf) Die Geheimpläne Kossuths für einen zweiten Befreiungsfeldzug in Ungarn 1849-1854 (= Ék. 6. évf.) A szerb politika útjai a berlini kongresszustól a szerb királyság kikiáltásáig. In: Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére (Bp. 1933.) Great Britain and Kossuth (Études siir ГЕигоре Centre-Orientale - Ostmitteleuropäische Bibliothek 9.) (Bp. 1937.) Die ungarische Emigration und der Krieg im Orient (Études sur ГЕигоре Centre-Orientale Ostmitteleuropäische Bibliothek 19.) (Bp. 1939.) Ism. műveiről: Szabó István = Száz. 1933. 100-102. о. Szabó István = Száz. 1941. 85-88. o. Juhász Lajos. Az 1937/38. tanévben - nem derül ki, mennyi ideig - az Intézet változó belső tagjaként "erdőtörténeti tanulmányait egészítette ki a bécsi hadilevéltárban őrzött térképanyag és a Magyarországon rendelkezésre nem álló folyóiratok révén." (Külf. 1937/38. 7. o.) Az 1938/39. tanévben ismét változó belső tagként "Lónyay Menyhért grófinagyar és közös pénzügyminiszter, később magyar miniszterelnök közéleti tevékenységével foglalkozott és főképpen az 1868-i magyar-horvát kiegyezés revíziójára vonatkozó levéltári anyagot gyűjtötte össze". Ennek eredményeképp jelent meg tanulmánya az intézeti évkönyvben. (Külf. 1938/39. 7. o.) Az 1942/42. tanévben egy hónapig megint változó belső tag volt, "a magyar-horvát kapcsolatok XIX. századi történetére vonatkozó levéltári kutatásokat végzett". (Külf. 1941/42. 6. o.) Publ.: A horvát kérdés az 1868-i kiegyezés után (= Ék. 8. évf.) A vasmegyei Farkas-erdő a XVII. és XVIII. században /Egy fejezet a magyar erdőtörténet Mária Terézia 1769-i erdörendtartását megelőző korszakából/ = Száz. 1937. 553-575. o. Az 1869-i "pénzválság" és a bankkérdés = Száz. 1939. 33-75. o. Lónyai Menyhért közös pénzügyminisztersége. 1870-1871. = Száz. 1941. 363^404. o. Ism.: Makkai László: Szolnok-Doboka megye magyarságának pusztulása a XVII. század elején... = Száz. 1943. 498-499. o. Kring Miklós: A muraközi országhatár a magyar-horvát viszony történetében... = Száz. 1944. 1

1 l-l 12. o. Kapossy János. 1925 október végétől az Intézet tagja. Készülő Maulbertsch monográfiájához, Hiliebrandt császári főépítész tevékenységéhez, a XVIII. századi magyarországi építészet és a gárdapaiota építése történetéhez gyűjtött levéltári anyagokat. (Jel. 1926 január.) 1926 február közepén távozott az Intézetből. (Jel. 1926. július 8.) (Külf. 1925/26. 2. o.) (CHZS 140. o.) (Ángy.) Publ.: Maulbertsch a szombathelyi püspöki palotában (Acta Savariensia 3.) (Szombathely, 1943.) Ism. műveiről: Aggházy Mária = Száz. 1944. 326. o. Károlyi Árpád: Publ.: Addigi müveinek bibliográfiáját Id. Kozocsa Sándor: Károlyi Árpád-Bibliográfia (= Ék. 3.) Gróf Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka I—

II. (Bp. 1921-1922.) (A Fontes Gróf Széchenyi István összes munkái sorozatának 7-8. kötete.) Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre I-II. köt. (írta, az adatokat összegyűjt, és szerk. Károlyi Árpád) (Bp. 1932.) (A Fontes Hivatalos iratok és levelek sorozatában.) Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt (Bp. 1936.) (A Fontes Hivatalos iratok és levelek sorozatában.) Angyal Dávid, a történetíró (= Ék. 7.) Széchenyi István elkobzott iratai /Tájékoztató jelentés/ = Száz. 1920. 225-242. o. Magyarország társjoga az udvari kincstár javaihoz és az uralkodó család hitbizományi vagyonához, történeti és számszerű hivatalos adatok világánál (Bp. 1922.) Az 1848. III. te. történetéből. In: Emlékkönyv dr. gróf Klebelsberg Kunó [!] negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére, születésének ötvenedik évfordulóján (Bp. 1925.) A Bécsi Magyar Történeti Intézet első lusztruma (1920-1925) = LK 1925. 285-308. o. Néhány történeti tanulmány (Bp. 1930.) 411