AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

II. Művelődéstörténet - Fabó Edit: Az értékmegőrző közvetítő. Az arab könyv- és könyvtárkultúra a 8–10. században

könyv gerincének vastagságával. A "szárak" azt a részt fogták közre, amelyet ráhajtottak a könyv első lapjára, az elülső borító alá, vagy fölé. Az ilyen kötés védte a lapokat és azok széleit a portól, a piszoktól, a sérülésektől.

42 A 810. század kódexeinek sajátossága, hogy szélességük nagyobb volt hosszuknál.« A könyvkötés, mint művészet, a könyvművészet része bonyolultabb formai, alaki lehetőségeket is felkínált. A legjellegzetesebb változat az egykori kopt szokást követi: a hátsó borító két szabad éléhez további két fül, hajtóka kapcsolódott. Ezáltal a bőr nemcsak széltében, hanem hosszában is körülfogta a lapokat/kódexet, felvéve a dobozra emlékeztető külsőt. Olykor valóban dobozba rakták a lapokat, rögzítették és készen volt a kötés. A borítót fából, ill. bőrrel bevont fából állították össze.

44 Az írások tartalma Az iszlám kezdetben elősegítette az értelmen alapuló hit erősödését, támaszkodott a múlt idők tudós-műveinek ismeretére. A könyvek megírásának "szorgalmazói" tartalmukban három tényezőt különítettek el: a Korán, a hagyományok (hadisz) és a tudományok. A Korán megszületése után kezdték összegyűjteni a hagyományokat. A muszlim uralkodórendszer hierarchiáját elsősorban az határozta meg, hogy kit milyen erős szálak fűztek Mohamedhez, a prófétához. Törvényeiket a Korán, a hagyományok (hadisz) és a szokások (szunna) szabták meg. Érdemes volt a prófétához fűződő emlékeket, illetve hagyományokat, legendákat leírni, pontosan feljegyezni, hogy az esetleges trónkövetelőkkel szemben felléphessenek. Urva ibn ZUBAIR (|712-13) - egy omajjád-kori főúr, akinek szülei korán muszlimokká lettek, apai nagyapja a Kádi testvére, anyai nagynénje pedig Mohamed egyik felesége, Aisha - volt az első, aki tudatosan használta fel a hagyományokat. így vált híressé könyvtárának jogi és történelmi gyűjteménye, amelyet ő rendszerezett.

45 Nem csupán a próféta családjához fűződő mondákat örökítették meg, hanem az őket megelőző - leigázott népek - nagy uralkodóiról is tudni akartak mindent (ld. a Királyok Könyvét, a perzsákról). Számos "pogány"-kor\ verset, legendát, művet mentettek meg. A 9. században fogtak bele a (természet-) tudományi művek fordításába. (Arisztotelész különösen erős hatást gyakorolt rájuk.) A messzi Keletre is elzarándokoltak forrásanyago42 Enzyklopaedia of Islam. 5. köt., Leiden, 1980. 207-208. p. 43 PETERSEN, Thomas С: Early islamic bookbindings and their coptic relations. = Ars Orientalis, 1. sz. (1954) 44. p. 44 Uo. 42-44. p. 45 BOGA István: Az arab irodalom, történelem, szemelvények. Bp., 1958. 41. p. - MACKENSEN, R. S.: Arabic books and libraries in the Umaiyad period. = American journal of Semitic languages and literatures. 53. sz. (1936-37) 240. p. 77