AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

II. Művelődéstörténet - Fabó Edit: Az értékmegőrző közvetítő. Az arab könyv- és könyvtárkultúra a 8–10. században

iszlám egyház ellenezte (és ellenzi) az élő valóság megjelenítését a Szent Könyvben, sőt szembeszállt annak bármilyen eszközzel történő díszítésével. A mesterek azonban ragyogóan áthidalták a megkötéseket: a betűk szép formáját hangsúlyozva, illetve néhány diakritikus jelet kiemelve.

15 így fejlődött ki nyolc féle kúfí írásfajta: 1. a primitív vagy egyszerű, 2. a csúcsos kiképzésű, 3. a leveles, 4. a virágos, 5. a fonott vagy csavart, 6. a szegélyező, 7. az építészeti, 8. a szögletes. A nyolc típus még további két csoportra osztható: a virágos és a leveles kúfíra. A virágos kúfí a legvonzóbb, a legdekoratívabb stílus és jegyeiben az arab írás csúcspontjára hágott.

16 A kalligráfia, az illumináció az iszlám világra jellemző és abból gyökerező művészet. Mestereinek hosszú felkészülésre, gyakorlásra volt szükségük ahhoz, hogy - szó szerint - lélegzetvisszafojtva, koncentrálva, elmélyedve egy, a szabályokon túli kalligrammában kifejezzék az örömöt, a boldogságot, a békét, a szorongást és a társadalmi erőszakot.

17 Az illuminálás kezdetei a 7. század végére, a 8. század elejére nyúlnak vissza. Csak a 8. században mutatkoznak az első előrelépés jelei. A szúrák kezdő sorait - címféleként - rubinvörös tintával írták. A fejezetek végén már hagytak helyet az utólag odafestendő rácsozatnak, csomóknak, vagy körkörös formáknak, félköröknek (ld. Masahif-kódex, 725). Idővel a szúrák befejező díszítéseit az azután következő szúrák első formuláival kombinálták. Pontosabban jelölték a szúrák felosztását. A gondosan illuminált kódexekben gyakran négyszögűre írták a címfejet arabeszk indákkal, levelekkel körülvéve, a csúcsos inda néha átment medal ion alakzatba.

18 A 8. századi Korán-levelekben a lapszélre kiugró leveles/indás medalionok mellett derékszögű ornamentikák is előfordulnak. A szövegek sötétbarna tintával írt kúfí betűkből álltak, a diakritikus jeleket pirossal és sárgával, vagy csak pirossal festették. Olykor a befejező írásjeleket arannyal húzták ki, vagy a címfejeket arany alapon fehér kúfival emelték ki. 15 DiRiNGER 1955 im. 205-206. p. 16 GROHMAN, Adolf: The origin and early floriated Kiific. = Ars Orientalis, 2. sz. (1957) 183. P17 JEAN, Georges: Az írás, az emberiség emiékezete. Bp., 178-185. p. 18 DIRINGER 1955 im. 207-211. p. 19 Uo. 207-211. p. 72